Megtámadható az államfőválasztás végeredménye?
Az elnökválasztás alkotmányosságát legalábbis ellentmondásosan ítélik meg a FigyelőNet által megkérdezett szakértők. Egy dologban azonban egyetértenek: az eljárás a demokratikus értékek szempontjából mindenképpen megkérdőjelezhető.
Alkotmányossági szempontból nem tekinthető aggályosnak az államfőválasztási procedúra, jogállamban azonban a törvényekhez hasonló súlyú szabályozási forma az alkotmányos szokások kategóriája. Ez pedig teljesen hiányzik a magyar politikai kultúrából - mondta Majtényi László alkotmányjogász, egykori adatvédelmi ombudsman a FigyelőNetnek. "A parlament sajnos menthetetlen a jogértelmezés szempontjából: a frakció a frakcióvezetőt jelenti, a hetente pedig a háromhetenkénti terminust. Már az írott szabályokat sem tartják be, pedig ezeken felül alkotmányos szokások is kellenének, amelyek irányadóak lehetnének" - hangsúlyozta a szakértő.
Majtényi László állítja: a képviselők nem sértettek törvényt azzal, hogy elmondták vagy megmutatták szavazataikat, bár a titkosságra vonatkozó alkotmányos kitételnek azt kéne jelentenie, hogy a szavazás valóban titkos. "Ami kedden a Parlamentben történt, az helytelen, de nem jogsértő. Mindenesetre már az is rémes, hogy egyáltalán felmerült a képviselők akaratának ellenőrzése, befolyásolása" - mondta az egykori adatvédelmi ombudsman. Hozzátette, egyetért Sólyom Lászlóval, aki azt mondta, megválasztása során nem történt alkotmánysértés. "Eljárási és tartalmi szempontból valóban nem kérdőjelezhető meg a procedúra. A demokratikus szokások és értékek szempontjából azonban nagyon is" - véli az alkotmányjogász.
Kolláth György más véleményen van. Szerinte - túl azon, hogy mindhárom forduló teli volt szabálytalansággal - az államfőválasztás harmadik körében sérült az Alkotmány 29. B pontjának második bekezdése (Az Országgyûlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az elsõ szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselõk kétharmadának szavazatát elnyeri.) Következménye mindennek azonban nem lesz.
"A rendszerváltáskor az Alkotmány létrehozói nem is gondoltak arra, hogy az Országgyűlésben szándékosan áthágják az Alkotmány rendelkezéseit, így semmilyen jogorvoslatot nem építettek a rendszerbe" - mondta Kolláth György a FigyelőNetnek. Hozzátette: el kéne gondolkozni azon, hogy a nép közvetlenül válassza az államfőt, de ha marad a jelenlegi szisztéma, akár Alkotmánymódosítással is át kell alakítani a procedúrát. (FigyelőNet)
