Mobilpiac: tornyosuló kérdések
A magyarországi mobilhálózatok kiépítésének mindenkori Achilles-sarka az antennarendszerek, bázisállomások telepítése, a szükséges engedélyek megszerzése. A kilencvenes évek eleje óta számos eset mutatja a terület szabályozásának anomáliáit.
A bázisállomások, valamint az antennarendszert tartó tornyok telepítését többlépcsős engedélyezési folyamat előzi meg. Ebben számos szervezet - többek között az ÁNTSZ, a környezetvédelmi felügyelőségek, a légügyi hatóságok - vesz részt mint engedélyező szakhatóság. Az egyes építményekkel kapcsolatos ügyekben viszont az engedélyező hatóság a területileg illetékes önkormányzat. A helyi önkormányzat akár meg is tilthatja az ilyen eszközök telepítését, erre volt is nem egy példa Magyarországon. A másik oldalról viszont a mobilszolgáltatókat az állammal kötött koncessziós szerződésük kötelezi a megfelelő hálózati lefedettség kiépítésére. Ilyen esetekben a közigazgatási hivataloknak kell megoldást találniuk a konfliktus feloldására.
Az általános rendelet szerint építési engedély csak a négy méternél magasabb antennák és a hat méternél magasabb antennatartó tornyok telepítéséhez kell. A szolgáltatókat inkább csak az utóbbiak érintik, és főleg olyan területeken, ahol az antennákhoz szükséges talajszint feletti magasság más módon - magas épület híján - nem érhető el.
A mobilcégek többféle díjat is fizetnek az infrastruktúra kiépítésénél. A bázisállomásoknak helyet adó területet az esetek 98-99 százalékában bérlik. Az évente fizetett díj függ attól, hogy mennyire hasznosítható másra az adott terület, ki a gazdája. A bérleti díj tízezer forinttól évi több millióig terjedhet. Az építési engedélyhez kötött létesítményeknél az engedély ára a beruházási költség egy százaléka, többnyire 100-200 ezer forint között mozog. Fizetnie kell a mobiltársaságoknak a használatbavételért is, ez a beruházási költség másfél százaléka, de maximum százezer forint.
A még több antennát igénylő harmadik generációs (3G-) hálózatok kiépítését viszont már a mobilcégek is igyekeznek megkönnyíteni maguk és egymás számára. Az utóbbi három évben a tartótornyok 80 százalékban közös használatra épültek. (SGy)
