Nőtt a bejelentések száma
Vesztegetés gyanújával letartóztattak a múlt héten egy adóellenőrt, aki a gyanú szerint pénzt kért azért, hogy egy adózónak elintézze a könnyített adóhátralék-fizetést - hasonlóan egyértelmű korrupciós ügyre évente csak néhányszor derül fény, vagyis amikor bebizonyosodik, hogy árnyék vetült bármely APEH-alkalmazott feddhetetlenségére, s emiatt büntetőeljárás indul ellene. Mindez az állami adóhatóság 11 ezres létszámához viszonyítva nem sok - állítja Szabó László János, az APEH biztonsági főosztályának vezetője, akinek feladatai közé tartozik az is, hogy a hivatalon belül visszaszorítsa a korrupciót. A főosztály tavaly egész évben három büntetőfeljelentést tett APEH-alkalmazottak ellen, az idén viszont már május végéig négyszer. Az okok általában hasonlók: magánokirat-hamisítás, hivatali visszaélés, hivatalos minőség színlelésével elkövetett zsarolás gyanúja. Az idei negyedik feljelentést nem APEH-dolgozó, hanem hét személy ellen tette a főosztály, mert hamis adó-, jövedelem- vagy illetőségigazolást próbáltak felhasználni. Tavaly fordult az elő, hogy köztisztviselő közreműködött olyan személyek adóügyeinek intézésében, akik hamis számlák forgalmazásával foglalkoznak.
A biztonsági főosztály feladatai közé tartozik az APEH-hoz érkezett bejelentések valóságtartalmának vizsgálata: tavaly 102 érkezett, amelyből 87 volt közérdekű, 15 pedig panasznak minősült. A bejelentések többsége (54) alaptalannak bizonyult, harmada viszont (27) alaposnak, hat pedig áthúzódott erre az évre. Az idén megugrott a bejelentések száma: az első negyedévben már 37-et kapott a főosztály, amelyből 10 panasznak, 27 pedig közérdekű bejelentésnek minősült. Elmondható az is, hogy az ez évi közérdekű bejelentések már megalapozottabbak voltak, mint a tavalyiak, hiszen a lezárult 19 esetből 9 esetben alapos, 10 esetben viszont alaptalan megállapítással fejeződött be a vizsgálat. A 27 bejelentésből nyolcnak még nem fejeződött be a vizsgálata. A bejelentések egy részét gyakran azért minősíti alaptalannak a főosztály, mert olyan kevés információt nyújt a névtelen feljelentő, hogy az nem elegendő a bejelentés valóságtartalmának megállapításához, vagy gyakran csupán véleményt, szubjektív megjegyzéseket tartalmaz. Így például volt, aki azt jelentette, hogy az APEH-köztisztviselő magánéleti tevékenysége szerinte összeférhetetlen hivatali beosztásával?
A hivatal biztonsági főosztályának vezetője szerint nem vagyunk "feljelentős ország", hiszen a bejelentések száma elenyésző azokhoz képest, akik az adóhivatallal potenciálisan kapcsolatba kerülnek. Ugyanakkor az egyértelmű, hogy az emberek félnek névvel bejelentést tenni, s legtöbbször név nélkül vagy fiktív névvel próbálnak valakiről vagy valamely cégről az adóhatóság tudomására hozni bizonyos tényeket. Az egyértelmű, hogy a névvel ellátott bejelentések nagyobb valóságtartalommal bírnak. Ám ezen személyek is biztosak abban, hogy ha kitudódik kilétük, retorziókra számíthatnak. Az APEH biztonsági főosztályának vezetője megnyugtatásul elmondta, hogy megfelelően gondosan kezelik a személyes adatokat, az nem jut a "bejelentett" tudomására. A bejelentések egyébként a legkülönbözőbb személyektől érkeznek: magánszemélyektől, gazdasági társaságok vezetőitől, egyéni vállalkozóktól, de saját alkalmazottról is érkezett már bejelentés egy másik dolgozóra. Az ok pedig mindig ugyanaz: valós vagy vélt érdeksérelmek, amelyek orvoslását a hivataltól várják. Az ismert bejelentő egyébként mindig tájékoztatást kap az adóhatóságtól, hogy történt-e intézkedés, vagy sem, de a vizsgálat menetéről, taktikájáról már nem.
