Növekvő gyógyszerkiadások
Az 1998-2003 közötti időszakban évente átlagosan 6,1 százalékkal bővültek az OECD-tagországok gyógyszerkiadásai, míg az összes egészségügyi kiadás reálértéke éves szinten 4,8 százalékkal emelkedett - derül ki a szervezet most kiadott tanulmányából. Magyarországon az 1998-2002 közötti mutatók 8,3, illetve 6,9 százalékos emelkedést jeleznek, amelynél csupán néhány tagállam - például a világcsúcstartó Írország - esetében mértek nagyobb bővülést.
A gyógyszerekre fordított öszszeg a harminc OECD-országban átlagosan az egészségügyi kiadások nem egészen 18 százalékát teszi ki, ám Magyarországon ez az arány nem kevesebb mint 27,6 százalék. A jelenség térségünk egészében megfigyelhető: Szlovákiában világviszonylatban is példátlanul magas, 38,5 százalékos a gyógyszerkiadások aránya, de Csehországban is megközelíti a 22 százalékot. Abszolút értékben a kelet-közép-európai államok nem vehetik fel a versenyt a nyugatiakkal. Míg egy német, francia, svájci vagy skandináv polgár egészségére 2500-3800 dollár között költ évente a társadalombiztosítás, addig térségünkben ez a szám még vásárlóerő-paritáson is csak 700-1300 dollár. A gyógyszerkiadásoknál már legfeljebb másfélszeres a különbség.
A legtöbb pénzt az amerikaiak költötték gyógyszerre: 2003-ban átlagosan 700 dollárt, őket a franciák követik, fejenként több mint 600 dollárral. Egy magyar ennek felét, 308 dollárt költötte - 2002-ben - gyógyszerekre, ez alacsonyabb az OECD-tagok átlagánál, 366 dollárnál. 2003-ra világszinten 450 milliárd dollárt ért el a gyógyszerekre kiadott összegek nagysága.
Az egészségügyi kiadások nagyjából háromnegyedét, ezen belül a gyógyszerkiadások körülbelül kétharmadát közpénzből finanszírozzák a fejlett országok - mutat rá a párizsi székhelyű szervezet. Ez alól gyakorlatilag csak az Egyesült Államok kivétel: ott az állampolgárok elsősorban saját pénztárcájukra, illetve biztosításaikra támaszkodnak. Ennek megfelelően az ottani gyógyszerkiadások csupán mintegy ötödét fedezi az állam. A szektor GDP-n belüli részesedése alapján is jelentős különbségek figyelhetők meg. A 8,6 százalékos OECD-átlag olyan szélsőségeket takar, mint az Egyesült Államok 15 vagy éppen Dél-Korea 5,6 százalékos mutatója.
