Önkormányzati pályázók bajban
Az Északkelet-Pest és a Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás az uniós támogatással tervezett térségi hulladéklerakó létrehozására jött létre, és 106 települést tömörít. Nekik kell rendre közös nevezőre jutni, és ez eddig nem ment könnyen. Csak néhány napja lélegezhettek fel, mert szinte a huszonnegyedik órában sikerült aláírni a projekt mérnöki és műszaki ellenőrzési tenderszerződéseit, összesen 130 millió forint értékben. Ha június 10-ig nem jön létre a megállapodás, akkor nemcsak veszélyben lett volna, de - ahogy a társulás vezetője, Bók Károly kerepesi polgármester fogalmaz - a projekt "beborulása" miatt el is vész a 12,37 millió eurós kohé-ziós támogatás.
A hulladéklerakó uniós támogatásáról még 2002-ben kaptak értesítést az ISPA előcsatlakozási alaptól. Akkor simának tűnt minden: megkezdődött a beruházás előkészítése, kiválasztották az üzemeltetőt, aki szakmai befektetőként társult a projekthez, és a szerződést is megkötötték vele. Magyarország 2004-es csatlakozása után azonban Brüsszel úgy döntött, hogy az előzőleg megkötött szerződés nem érvényes, és nyilvános tendert kell kiírni az üzemeltetőre. Ez a jogvita ma is tart, ám az idő sürget, mert 2007 első fél évére el kell készülni a projekttel.
Maga Kerepes eddig hazai felhívásokra jelentkezett: 16 pályázatukból 9 nyert. Most a 2007-es "nagy ugrásra" készülnek. Aki ebből kimarad, az lemarad - öszszegzi a tétet a polgármester.
Az európai uniós támogatási szabályok, mint például az előfinanszírozás és a biztosítéknyújtás megváltozott feltételei, 2004-ig szinte teljesen ismeretlenek voltak az önkormányzatok körében. Ascsillán Endre, a PricewaterhouseCoopers (PwC) EU- és állami támogatási vezető menedzsere szerint a megyei jogú és közepes városok helyzete még kedvezőbb, mint a kisebb településeké; az utóbbiak nem engedhetik meg maguknak a sikeres pályázáshoz és projektvégrehajtáshoz szükséges, megfelelő színvonalú humánerő "beszerzését". Gondot okoz többek között az egyes intézmények - így elsősorban az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek - működési rendje.
A legnagyobb probléma azonban a kiírások elnagyolt voltából ered. A pályázati felhívásban meghatározott feltételrendszer túl szélesen értelmezhető, és emiatt komoly gondok adódhatnak az elnyert támogatásból megvalósítani kívánt beruházás végrehajtása során. Ilyen probléma merült fel többek között a humánerőforrás-fejlesztés operatív program (hefop) térségi integrált szakképző központok vagy a gazdasági versenyképesség operatív program (gvop) elektronikus közigazgatás kialakításának támogatására meghirdetett pályázatánál - állítja a PwC szakembere. A hefopnál és a gvop-nál is komoly problémát okoz az elnyert támogatások felhasználásánál, azaz a projektek végrehajtásánál, hogy a pályázati felhívások megjelenése előtt nem állt a pályázó rendelkezésére olyan útmutató "kézikönyv", amely egy-egy ilyen projekt végrehajtásához szükséges modellt mutatott volna be.
Alapvető gond a pályázó önkormányzatok esetében, hogy nincs jövőképük, kimunkált fejlesztési koncepciójuk. Semperger Kinga, az Árindex szakmai igazgatója szerint számos probléma forrása az is, hogy nem tudják pontosan bemérni pályázási képességeiket. A projekt megvalósításához szükséges háttér (önrész, szakember stb.) hiánya miatt önkormányzati körben meglepően sok a visszalépő nyertes. Ráadásul az EU-pályázatokhoz több elmélyült tanulmányt is kérnek, erre sincsenek felkészülve. Ez idáig kevéssé ismerték fel a térségi együttműködés jelentőségét, ezért alig tudnak élni például az agrár- és vidékfejlesztési operatív program Leader+ kiírásának lehetőségeivel.
