A beruházók kedvelik Debrecent

A külföldi beruházók egyik kedvelt magyarországi célpontjává vált az utóbbi években Debrecen, amely az ország második legnagyobb városa, illetve a régió gazdasági, oktatási, kulturális és idegenforgalmi központja. A 211 ezer fős város a Tiszántúl közepén, a Nyírség és a Hajdúhát között, Budapesttől 220 kilométerre fekszik.

A térség húzóágazatai közé tartozik az építő- és a fémipar, de a kereskedelem és az idegenforgalom is meghatározó a város gazdasági életében. Az elmúlt nyolc évben a beruházások mértéke meghaladta a 20 milliárd forintot. Ma több mint 1500 vendéglátóhely működik a településen.

A megyeszékhelyen és közvetlen vonzáskörzetében mintegy 26 ezer vállalkozást tartanak nyilván, és a Hajdú-Bihar megyei székhelyű cégek több mint 50 százaléka Debrecenben koncentrálódik. A vállalkozások közül az egyéniek száma a meghatározó: az összes vállalkozáshoz viszonyított részarányuk 57 százalékot tesz ki.

A vállalkozások döntő része - 81 százaléka - a szolgáltatási ágazatban működik. Az utóbbi egy-két évben különösen az ingatlanügyletek és a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokra lebonyolítására alakult sok vállalkozás.

Az itteni cégek közül mintegy 400-nak részben vagy kizárólagosan külföldi magánszemély vagy társaság a tulajdonosa. A külföldi tőke ágazati megoszlására az ipar dominanciája jellemző. A legjelentősebb összegekkel német és olasz befektetők vannak jelen. Szálláshelyi szolgáltatással és vendéglátással a vállalkozások 6-8 százaléka foglalkozik, míg mezőgazdasági tevékenységgel mindössze 2,7 százalék.

A városnak kitűnő közlekedési infrastruktúrája van. Továbbépül az M3-as autópálya, amely kedvezően hat Debrecen gazdasági életére. Az autópálya-szakasz végpontja Görbeházánál található, a csatlakozási csomópont 35 kilométerre van a megyeszékhelytől. Az autópálya a várost várhatóan 2006 végére éri el.

A debreceni repülőtér Magyarország és az Észak-Alföld regionális nemzetközi repülőterévé vált. Olyan logisztikai csomópont lett, amely jelentős szerepet játszik a térség gazdasági életében. A légikikötő 2001-ben elindított, többéves fejlesztési koncepciójának legfontosabb beruházásait tavaly végezték el. Létrejött az európai uniós normáknak és a nemzetközi előírásoknak is megfelelő, rendszeres járatok fogadására alkalmas reptéri infrastruktúra.

Debrecen a Tiszántúl kiemelkedő szellemi központja is, iskolavárosi szerepe évszázadok óta közismert. Öt éve egyesült a Kossuth Lajos Tudományegyetem a Debreceni Orvostudományi Egyetemmel, a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel, a hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskolával, az Ybl Miklós Műszaki Főiskolával és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolával. Így jött létre a Debreceni Egyetem.

A város - köszönhetően az idegenforgalmi adottságoknak - Hajdú-Bihar megye leglátogatottabb helyének számít. A vonzerő a történelmi múlthoz, a vallási hagyományokhoz, a kulturális értékekhez és a különböző rendezvényekhez kapcsolódik.

A Nagyerdő parkjában lévő debreceni gyógyfürdő a hozzá tartozó négycsillagos szállodával az egészségturizmus, illetve konferenciák és üzleti események számára nyújt európai színvonalú szolgáltatást. Három éve készült el a város és a régió egyik nagyszabású sport- és kulturális beruházása, a debreceni Főnix rendezvénycsarnok. Az elmúlt időszakban a létesítmény több kiemelt országos és nemzetközi eseménynek adott otthont A város pályázik az Európa kulturális fővárosa címre is, amelynek megnyerésére jó esélye van, mivel már bejutott a második pályázati szakaszba.