Gyors növekedés a Balkánon
A kutatóintézet elemzése szerint a legmagasabb növekedést az idén Albánia és Bulgária éri el, e két ország GDP-je hat, illetve 5,8 százalékkal bővülhet. A leggyengébb teljesítményt várhatóan Macedónia nyújtja majd, ahol 3,5 százalékos lehet a gazdaság lendülete 2005-ben. E tekintetben a kutatók az "öszszerázódásra" hívják fel a figyelmet: az egyes országok gazdasági növekedései közötti szórás az idén lényegesen alacsonyabb lesz, mint az elmúlt évben (1,8 százalékról 0,8-re csökken), amely érdekes módon a GDP növekedési ütemek konvergenciáját tükrözi.
A legtöbb délkelet-európai gazdaság jellemzője az árstabilitás, illetve az alacsony inflációs ráta. A külső tényezők között egyrészt az olajárak emelkedésének volt kedvezőtlen hatása az infláció alakulására, másrészről az euró erősödése a dollárral szemben segített az infláció alacsonyan tartásában 2004-ben. A délkelet-európai országok jelentős részében a nemzeti valuta az euró árfolyamához van kötve, sőt Montenegróban az euró de facto fizetési eszköz. Ezért az euró erősödése e nemzeti valuták dollárral szembeni erősödését is jelentette az elmúlt évben, amely csökkentette a dollárért vásárolt importáruk nemzeti valutában mért árát. 2004-ben az átlagos infláció 4,7 százalék volt, amely csupán kismértékben növekszik 2005-ben. A legtöbb térségbeli országban az infláció alacsony szintű marad, vagy a dezinflációs folyamat folytatódik, kivéve két országot: Bulgáriát és Szerbiát. Bulgária esetében a gyors gazdasági növekedés, az erős keresletbővülés jelent inflációs nyomást a gazdaság számára, míg Szerbiában az áfa bevezetésének van egyszeri inflációs hatása 2005-ben. Az elmúlt években Románia dicsekedhetett a legmagasabb inflációval a régió országai között, azonban 2005-ben ezt a címet Szerbia örökli meg az említett tényezők miatt.
A költségvetési deficit átlagosan alacsonyabb ezekben az országokban, mint az újonnan csatlakozottakban. 2004-ben az átlagos költségvetési deficit a GDP két százalékát sem érte el, és 2005-ben is e körül alakul. Ennek ellenére a külső egyensúlytalanság mégis az egyik legfőbb probléma a délkelet-európai országokban. Általában a külkereskedelmi mérleg számottevő hiányának köszönhetően a folyó fizetési mérleg is jelentős mértékben deficites. 2004-ben a folyó fizetési mérleg átlagos hiánya elérte a GDP tíz százalékát, a külkereskedelmi mérleg hiánya eközben 23,4 százalékos volt.
2005-ben a folyó fizetési mérleg az ebből a szempontból legrosszabb helyzetű országokban, Bosznia-Hercegovinában, illetve Szerbia és Montenegróban javul. A folyó fizetési mérleg a legjelentősebb mértékben (közel egy százalékponttal) Bulgáriában és Romániában romlik majd az idei év során. A hiánybővülés oka főként a külkereskedelmi mérleg romlásából adódik, amely a dinamikusan növekvő importkereslet eredménye.
A munkanélküliség kérdése igen fontos a délkelet-európai gazdaságokban, a hivatalos adatok szerint a munkanélküliségi ráta átlagosan húsz százalék feletti. Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Szerbia és Montenegróban ez meghaladja a harminc százalékot (igaz, egyes becslések szerint a tényleges munkanélküliség ennél lényegesen alacsonyabb, húsz százalék körüli).
