Külföldre tartanak a vállalatok

Mind a két alapfeltétel - a befogadó környezet változása s a cégek izmosodása - adott ahhoz, hogy a magyar vállalatok dinamikusan folytassák külföldi terjeszkedésüket, erősítsék pozícióikat - véli Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára. Az idén az első negyedév trendjei is ezt támasztják alá: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint (tulajdonosi hitelek nélkül) 489 millió euró magyar működő tőke áramlott ki, szemben a 2004 hasonló időszakában regisztrált 210 millióval.

Továbbra is elsősorban a környező országok jelentik a célpontot, s ez belátható módon alapvetően így is marad, először a régióban terjeszkednek a vállalatok. Mindez azért is fontos, mert e befektetések által erősödik Magyarország regionális gazdasági szerepe. Kedvező, hogy fokozatosan szélesedik az "elérhetőségi rádiusz": pár éve még jószerivel csak 400-500 kilométer, ma már minimum duplaekkora sugarú körön belül mozognak a befektetők. Erre jó példa Románia, ahol ma már nemcsak Erdélyben, hanem azon túl is megjelennek a magyar vállalatok.

Románia amúgy is sláger marad a magyar cégek terjeszkedése szempontjából - véli az államtitkár, hozzátéve, ezt elősegíti, hogy belátható közelségbe került a román uniós tagság. Hasonló okokból lehet arra számítani, hogy szaporodnak a magyar befektetések Bulgáriában. Ukrajnában szintén várható a magyar befektetői jelenlét erősödése, miként Montenegróban és Szerbiában is. Emellett a már eddig is jól bevált Szlovákia és Horvátország számíthat újabb magyar invesztíciókra.

A végleges adatok szerint tavaly év végén a külföldön lévő magyar működő tőke állománya 7,381 milliárd euró volt, ebből részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem 3,025 milliárd, míg az egyéb tőke 4,357 milliárd eurót tett ki. Az egy főre jutó állományi adatokat tekintve továbbra is régióelső Magyarország.

Szlovákiában telepedett meg ez idáig a legtöbb magyar működő tőke, több mint 1,3 miliárd euró. Nem kis mértékben a kedvezőbbé váló adókondícióknak köszönhetően különösen az utóbbi időkben vált kedvelt befektetési tereppé a magyarok számára (is). Mind a nagy magyar cégek (Mol, OTP, Danubius), mind a sok kis vállalkozás jelentős tényezővé vált a szlovák gazdasági életben.

Horvátország a második a sorban, az egymilliárd dollárt közelítő magyar FDI-állománnyal, ráadásul rendkívül gyorsan bővül a dinamika. A magyar befektetések felölelik a termelési, kereskedelmi, idegenforgalmi és szolgáltatási szférát, illetve a privatizációt mint zöldmezős beruházást. Magyarország a horvátországi befektetők sorában a 4. helyen áll.

Macedónia is dobogós helyezett, köszönhetően a Matáv (ma Magyar Telekom) befektetésének. A közel 620 millió eurós ajánlattal privatizációs nyertest azonban más magyar befektető ez idáig nem követte.

Bulgária egyre népszerűbb, s már nem egyszereplős piaca a magyar befektetői tőkének. Ráadásul több megtelepedett cég folyamatosan bővít (Dunapack, Videoton), s új nagy szereplők megjelenése is várható (például a TriGránité, amely félmilliárd eurós befektetéscsomagot tervez).

Románia - legalábbis a regisztrált statisztikák szerint - csak az ötödik helyen áll a relációs sorrendben, ám szakértők a hivatalosan jegyzett 350 millió eurónyi befektetés majdnem háromszorosára (850 millióra) teszik a ténylegesen befektetett összeget.

Szerbia és Montenegrón belül ez utóbbi a komolyabb befogadója a magyar tőkének, bár az előbbiben is folyamatosak a nagyobb invesztíciókra kész vállalatok próbálkozásai (OTP, Mol). Montenegróban azonban a Magyar Telekom már megvetette a lábát, s a Hunguest, valamint a Mal is jelen van.