Önként kilépő cukortermelők?

A tagállamok mezőgazdasági miniszterei ma vitatják meg először az Európai Bizottság június végén előterjesztett javaslatait a cukorrendtartás reformjáról. A jogszabályjavaslatban magyar szempontból a legörvendetesebb változás a korábbi tervekhez képest, hogy a kvóták átcsoportosítása helyett önkéntes szerkezetátalakítási programot hirdet, amely a veszteségesen termelő gazdálkodók számára könnyítené meg az ágazat elhagyását. A reform korábbi verziója még a hatékonyan termelő tagállamok (elsősorban Német- és Franciaország) között osztotta volna fel a termeléssel felhagyó gazdálkodók kvótáit.

A reform vezérfonala a cukorágazat piaci orientációjának erősítése és versenyképességének javítása. Ennek jegyében 2006-2007-től két év alatt 39 százalékkal csökkentenék a fehércukor felvásárlási árát, miközben a cukorrépa ára ennél is erőteljesebben, több mint 42 százalékkal csökkenne. Az uniós intervenciós ár körülbelül háromszorosa a világpiaci árnak, s emiatt a WTO-ban is rengeteg támadás éri az EU-t. A gazdákat hatvanszázalékos közvetlen jövedelempótló támogatás bevezetésével kárpótolnák az árveszteségért.

Magyar részről értesülésünk szerint továbbra is túl nagynak tartják az árcsökkentést, másfelől a hatvan- helyett százszázalékos kompenzációt szorgalmaznak. Budapest némi kétkedéssel fogadja azt a bizottsági véleményt, hogy a teljes mértékű kompenzációra nincs elegendő pénz a költségvetésben.

A bizottság által hároméves intervallumban javasolt háromszázezer tonnás kvótaemelés harmadát vélhetően a magyar izoglükóz-termelő üzemek kaphatják meg. A reform egyik leginkább figyelemreméltó eleme az a négyéves önkéntes alapú szerkezetváltási rendszer a cukorüzemek és az izoglükóz-termelők számára, amely az üzemek bezárásának ösztönzésére számottevő degresszív (évről évre csökkenő) kifizetést és kvótafeladást tartalmaz, továbbá lehetőséget ad a szerkezetátalakítás következtében jelentkező szociális és környezetvédelmi problémák kezelésére.