Tizenegy lépés a külgazdaságban
Összesen tizenegy olyan teendőt határoztak meg a külgazdaság területén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányítói, amelyek beleilleszthetők a kormány által meghirdetett száz lépés programjába - tudta meg lapunk. A felvetések között több olyan is van, amely megvalósítása már sínen van vagy éppen befejeződött, de számos olyan is található, amely még várat magára.
Az utóbbi kategóriába tartozik a bürokrácia mérséklését, az állam fogyókúrára fogását célzó két feladatkör. Egyrészt a minisztérium pályázati közreműködői szervezeti hátterét világítják át, ami összevonást, decentralizálást, feladat-, hatáskör- és felelősségdelegálást, s végül az adminisztrációs állomány ezzel együtt járó csökkentését eredményezheti. A GKM esetében a többi között az MFB, a Regionális Támogatásközvetítő Kht. és a Promei szerepének pontosítása és átgondolása javíthat a hatékonyságon - vélik a GKM-nél. Ugyancsak az állami hatékonyság növelése a célja a decentralizációnak, nevezetesen: hogy delegálják a döntéshozatali mechanizmusokat. Hosszabb távon akár a tevékenység kiszervezése is szóba kerülhet.
Több lépés várható a befektetésvonzás terén. Az egyik csoport az ipari parki hálózatot érinti, melynek beruházásösztönző szerepet szánnak. Felmérik az ipari parkokat, a kincstári tulajdonban lévő ingatlanokat, a térségi és önkormányzati lehetőségeket, s erre alapozva dolgoznának ki regionálisan versenyképes támogatási eszközöket. Ezen belül megvizsgálják a lehetőséget, hogy 6-8 komolyabb potenciállal bíró ipari parkot vagy területet központi kezdeményezéssel felfejlesszenek-e. Az MFB - esetleg az EIB - járulhatna hozzá a becslések szerint 500-1500 milliárd forintos beruházás finanszírozásához.
A konkrét beruházási támogatások sorában egyrészt az adó- és járulékrendszeren keresztül kellene érvényesíteni a magasabb hozzáadott értéket termelő tevékenységek becsábítását - vélik a GKM szakértői. Emellett szóba került egy olyan önálló költségvetési előirányzat létrehozása a jövő évi büdzsében, amely a 10-50 millió eurós beruházásokat támogatná egyablakos módszerrel. (Mint ismert: az 50 millió euró feletti termelőberuházásoknál, illetve a 10 millió euró feletti szolgáltató központoknál ez a rendszer már bevált.)
Egy újabb lépésként proaktív megközelítéssel szeretnék elérni a gazdaság és az oktatás felső szegmensének tudatosabb összekapcsolását. Erre már vannak példák, ám azok a vállalati szféra kezdeményezésére alakultak ki - a többi között az Audi-Philips- Széchenyi Egyetem együttműködése ilyen.
Egy további nagy lépéssorozat a külpiaci szervezetet, az ITDH-t érinti. Ennek alapja - az év első felére ígért, ám még nem véglegesített - új külgazdasági stratégia. A külpiaci hálózat szervezeti és tartalmi egyesítése megkezdődött, miként az ITDH működésének átalakítása is.
