Vége a munkaerő-kölcsönzésnek?
Nem kaphat kevesebb bért a kölcsönmunkás, mint a kölcsönvevő cégnél alkalmazotti státusban dolgozó, ha jogszabályi szintre emelkednek a most készülő, a kölcsönzés intézményére vonatkozó szabálymódosítások. E szerint ugyanannál a foglalkoztatónál a hasonló munkakörben az alkalmazottakat, illetve a kölcsönzötteket azonos bérezés illeti meg, kivéve, ha előtte munkanélküli volt, vagy ha legfeljebb harminc napra kölcsönözték.
Igazságtalan lenne, hogy a kölcsönbe vevőhöz kölcsönmunkásként odakerülő pályakezdők ugyanannyit keressenek, mint a már több éve ott dolgozók - fogalmazott lapunknak Csaposs Noémi. A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke, a Trenkwalder-Multiman Kft. ügyvezető-helyettese szerint ez a rendelkezés megölné a munkaerő-kölcsönzést. Igaz, úgy tudja, a munkaügyi tárca, a szakszervezetek és a szakma legutóbbi egyeztetése alapján ez a javaslat nem kerül be a munkaerő-kölcsönzést szabályzó új törvénybe.
A lapunk birtokába került jogszabálytervezet nem titkolt célja, hogy a kölcsönzötteknél fokozza a munkavállalói jogbiztonságot. Így például megtiltja, hogy a kölcsönbe vevő olyan dolgozót vegyen kölcsön, akit korábban - hat hónapnál nem régebben - még alkalmazottként foglalkoztatott. Küzmös László, a Getwork Hungary szakmai igazgatója szerint ez a regula a kiszervezést tiltja, s ez szintén hátrányosan érintené a multinacionális cégeket. Számukra leginkább akkor előnyös a kölcsönzés intézménye, ha a külföldi anyavállalat létszámstopot vagy -csökkentést hirdet. A kölcsönzéssel ugyanis nem kell több állandó alkalmazottat regisztrálniuk, a kifizetett díjat pedig más költségnemben számolják el, nem a bérkeret terhére. A kiszervezéssel optimalizálható a létszám, s spórolni lehet a bérköltségen is.
Tavaly egyébként több mint 52 ezren dolgoztak kölcsönmunkásként. Legtöbbjük a fővárosban, Komárom-Esztergom és Fejér megyében kapott munkát. Közülük közel huszonegyezren határozott idejű szerződéssel jutottak ideiglenes poszthoz, míg 31 799 munkás határozatlan időre szóló állást kapott. Az új módosítás bevezetné, hogy a határozott idejű jogviszony időtartama az öt évet nem haladhatja meg. Ez azért tűnik életszerűtlennek, mert a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint tavaly a kikölcsönzési esetek átlagos időtartama a határozott idejű foglalkoztatásnál hatvan nap volt, de a határozatlan idejűnél sem érte el a négy hónapot.
A legnagyobb munkaerő-kölcsönzőket tömörítő SZTMSZ nemrég azt szorgalmazta a szaktárcánál: azzal fehérítsék a feketemunkát, hogy a kölcsönbe vevő cégek is legyenek büntethetők illegális foglalkoztatás esetén. Csaposs Noémi úgy tudja, a módosítások között szerepel egy erre vonatkozó szigorítás, amely szerint a kölcsönvevő vállalatnak minden esetben nyilatkozatot kell kérnie a kölcsönadótól arra vonatkozóan: a dolgozónak van-e érvényes munkaszerződése. Fontos lenne, hogy a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény is igazodjon a kölcsönzésre vonatkozó új szabályozáshoz, és mondja ki: a kölcsönbe vevő nem kezdheti meg addig a kölcsönmunkások foglalkoztatását, amíg a nyilatkozatot nem kapta meg - fogalmazott lapunknak az SZTMSZ alelnöke.
A kölcsönvevőnek az ideiglenesen foglalkoztatottak létszámáról, a munkavállalás feltételeiről jelenleg évente egyszer kell beszámolnia az üzemi tanácsnak, illetve a szakszervezetnek - az új szabályozás szerint már negyedévente terheli ez a kötelezettség.
Az SZTMSZ többek között azért is lobbizott a munkaügyi tárcánál, hogy a próbaidő intézményét vezessék be a munkaerő-kölcsönzésnél is. Bár az új szabályozás kimondja, hogy a próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondhat a foglalkoztató a dolgozónak, a próbaidő mértékéről külön nem, csak a munka törvénykönyve alapján rendelkezik. E szerint a próbaidő tartama harminc nap, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. Az SZTMSZ elképzelése szerint határozott idejű munkaszerződés esetén legalább egy nap lenne a próbaidő, vagy pedig a szerződött napok 20 százaléka.
A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó új szabályzók elkészültét július 27-re ígérte a szaktárca a száz lépés programnak a munka világát érintő intézkedések részeként. A jelenlegi törvényt módosító rendelkezések értesüléseink szerint januárban lépnek életbe.
