Zágráb és Ankara: csak együtt
Török- és Horvátország uniós csatlakozásának kérdése volt a domináns a hétfői külügyminiszteri találkozón Brüsszelben, ahol egyre inkább úgy tűnik, a két ország felvételi tárgyalásának megkezdése elválaszthatatlan egymástól.
A huszonötök külügyminisztereinek hétfői megbeszélésén és a hétfői lapokban megjelent kormányinterjúkban Ausztria az eddigieknél is erősebben fejezte ki ellenkezését Törökország csatlakozásával kapcsolatban. Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter felszólalásában megismételte: meg kell fontolni az alternatív partnerségi formulákat Ankarával, az elvileg októberben megkezdődő tárgyalások nem vezethetnek szükségszerűen tagsághoz, és úgy vélte, az EU befogadóképességét meghaladja Törökország. Plassnik azt sem értette, hogy az Európai Bizottság jelentése a török felkészülésről miért október 9-én, egy héttel a csatlakozási tárgyalások megkezdésének céldátuma után jelenik meg. Ciprus pedig azt firtatta, hogy a törökök miért nem írták alá a nicosiai kormányt elismerő megállapodást.
A török ügy nem hivatalosan egyre inkább összefonódik a horvát tárgyalások megkezdésének kérdésével. A török tagságot elszántan ellenző Ausztria - Magyarországgal, Szlovákiával és Szlovéniával együtt - egyúttal Zágráb leglelkesebb támogatója is. Bécs hétfőn leszögezte, hogy a balkáni országot sokkal hamarabb az EU tagjai között akarja látni, mint Törökországot, és diplomaták a keményedő osztrák álláspontban azt vélik felfedezni, hogy Ausztria kész akár meg is vétózni a török tárgyaláskezdést, ha a horvátok nem kerülnek be ugyanabba a körbe. A magyar álláspont világos: a késlekedésre semmi ok, és a tárgyalásokat még az idén el kell kezdeni, lehetőleg nem később, mint Törökországgal.
A tanács álláspontja hivatalosan nem változott: Zágrábnak teljes együttműködést kell mutatnia a hágai törvényszékkel ahhoz, hogy a megbeszélések meginduljanak. De Jack Straw brit külügyminiszter, a tanács elnöke jelezte: haladás figyelhető meg a horvátok együttműködésében. Bár leghamarabb szeptemberben dönt az EU, diplomaták szerint kedvező, hogy a fókusz egyre inkább elmozdul Ante Gotovina háborús bűnökkel gyanúsított tábornok kiadásáról az intézményes együttműködés irányába. Ami az unió hétéves költségvetését illeti, a brit elnökség kétoldalú egyeztetéseket akar folytatni, és hivatalosan csak novemberben kerülne programra a büdzsé. Baráth Etele EU-miniszter azt nyilatkozta, hogy Magyarország minél hamarabb megállapodást akar a költségvetésről, és ezért nyitott a kompromisszumra - de a megegyezés alapjának a júniusi csomagot tekinti, és az abban elért eredményeket meg akarja őrizni.
