Finisben a városok versenye
Október végén vagy november elején hoz döntést a kormány arról, a hét versenyben maradt jelölt közül melyik magyar város lehet 2010-ben Európa kulturális fővárosa - közölte lapunkkal Mesterházy Balázs miniszteri biztos. Mint ismeretes, a tavaly októberben meghirdetett pályázaton tizenegy település indult a rendezés jogáért, közülük Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs és Sopron jutott tovább. A városok vezetői által megfogalmazott fejlesztési elképzelések egy része akkor is megvalósítható lesz, ha nem az adott település nyeri el a kulturális fővárosi címet, ám egyelőre nem lehet tudni, mennyi állami vagy éppen uniós forrást lehet az egyes projektekhez elnyerni.
Bozóki András kulturális miniszter a hazai és nemzetközi szakértőkből létrehozott tanácsadó testület ajánlása nyomán tesz majd javaslatot a kormánynak a nyertes városra vonatkozóan. A grémium egyik tagja, Pekka Timonen, Helsinki városának kulturális igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: a múlt hét végén befejezték a versenyben lévő városok megtekintését, és hamarosan továbbítják javaslatukat a kulturális tárcának. Várhatóan egyetlen jelöltet neveznek majd meg. A finn szakember egyébként úgy véli, minden pályázó nagyon komolyan vette a lehetőséget, mivel felismerte, hogy a fejlesztések megtervezése és elindítása akkor is hasznára lesz a városnak, ha nem nyeri el a kulturális fővárosi címet.
A hét magyar pályázó elképzelései mind a megvalósítandó beruházásokat és programokat, mind a szükséges források nagyságát és összetételét illetően jelentős eltéréseket mutatnak. Miskolc költene a legtöbbet a projektre; arányait tekintve Eger számít a legtöbb magántőkére, míg Győr kiemelkedően sok uniós forrás bevonását irányozta elő. Az állami, illetve EU-pénzek arányát persze már csak azért is nehéz előre megbecsülni, mert a huszonötök nem döntöttek a 2007-2013 közötti közösségi költségvetésről. Éppen ezért például Eger együttesen kezeli ezt a két finanszírozási forrást.
Budapesten az óbudai gázgyár és a közraktárak revitalizációja és kulturális célú hasznosítása jelenti a legnagyobb volumenű beruházást; Debrecen egyebek mellett Lúdas Matyi parkot és új kiállítási negyedet alakítana ki, Eger számos műemlék és régi városrész megújítása mellett a Kepes Vizuális Központot is létrehozná. Miskolcon a település kőkorszakig visszanyúló története áll a középpontban, Győrött a technika, a kultúra és környezet harmóniája, valamint az ország nyugati kapujaként játszott szerep. Pécs terveiben a Zsolnay kulturális negyed kialakítása, valamint egy zenei és konferencia-központ felépítése szerepel legnagyobb súllyal, Sopron pedig a város és környéke zenei hagyományaira és műemlékeire fordítaná a legtöbb figyelmet.
