Közeledés a fejlett szinthez
Egyre inkább hasonlít az Európai Unió fejlettebb tagállamaira jellemző fogyasztási szerkezet a magyarországihoz - állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett háztartási statisztikájából. Az adatok alapján egyébként a háztartások folyó fogyasztási kiadásainak volumene ez év első felében csak 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti bázis szintjét.
A háztartások folyó fogyasztási kiadásaik 26 százalékát élelmiszerekre fordítják, ennek egy főre jutó összege 13 300, egy háztartásra számítva 35 200 forint volt. Közel ennyibe került a lakás fenntartása (24 százalék). E kettő folyó fogyasztási kiadásainknak még mindig valamivel több mint a felét teszi ki, aránya azonban folyamatosan csökken, így jövedelmünk egyre nagyobb hányadát fordíthatjuk egyéb fogyasztási kiadásainkra.
Arányaiban a harmadik legnagyobb tételt a közlekedési és hírközlési ráfordítások adják (19 százalék). Érdekesség, hogy ez a legdinamikusabban bővülő kiadási csoport, amely több féléves időszak óta 10 százalék feletti volumennövekedést produkál.
A fogyasztási szükségletek közül nagyobb arányt képvisel még az egészségügy-testápolás, illetve az oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás. Mindkét csoport egyaránt a folyó fogyasztási kiadások 6-7 százalékát adja. Ugyanakkor csak 5 százalékot tett ki az az összeg, amelyet ruházkodásra fordítottak havonta a háztartások.
A KSH mérte azt is, hogy a különböző minőségű megélhetéshez milyen összeget tartanak szükségesek a magyarok. Ebből kiderült például, hogy a nagyon szűkös megélhetési szinthez 40 600 forint/fő szükséges, míg a megítélés szerint a nagyon jó megítélése alá a minimum 158 328 forint/fő/hó esik. (VG)
