Közép-Magyarország a leggyorsabban fejlődő uniós térségek között

Az egy főre jutó GDP alapján Közép-Magyarország a 127. helyet foglalja el a NUTS 2 szintű régiók 268-as (a 254 uniós térség mellett a 14 bolgár és román régiót is magában foglaló) listáján. Az Eurostat friss, ám így is csak 2002-es adatokkal dolgozó elemzése szerint a tíz új EU-tag régiói közül a prágai a leggazdagabb (az átlagos GDP 153 százalékával az előkelő 14. a listán), de 120 százalékával és 46. helyével a pozsonyi kerület is jóval megelőzi Közép-Magyarországot. Az EU leggazdagabb régiója Belső-London, az átlagos GDP 315 százalékával. A legszegényebb Északkelet-Románia, ahol az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson) a belső londoninak alig tizenötöde.

A szegényebb régiók az átlagosnál többnyire gyorsabb fejlődési ütemmel vigasztalódhatnak; Közép-Magyarország gazdaságának bővülése 1999 és 2002 között az átlagot több mint öt százalékponttal haladta meg. Uniós összehasonlításban azonban a vidéki Magyarország leggazdagabb, nyugati térségének kivételével mind a hét magyar régió kitűnik dinamizmusával, egy és öt százalékpont közötti növekedési plusszal. A szegényebb területek gyorsabb fejlődésének köszönhetően EU-szerte csökkennek a régiós különbségek; 2002-ben a 268 régió közül 78-ban nem érte el az egy főre jutó GDP a huszonötök átlagának 75 százalékát. 2001-ben még 85 ilyen régió volt. Magyarországon a 2000 és 2002 közötti, hároméves átlagot nézve Közép-Magyarország kivételével valamennyi régió a 75 százalékos támogatási plafon alá tartozik.

A háztartások jövedelmét tekintve - elsősorban az ingázás miatt - némileg más képet fest a régiós térkép, mint a GDP alapján. Az elsődleges jövedelmek szempontjából a flandriai Brabant régió a leggazdagabb, az adókat és állami támogatásokat is figyelembe véve viszont az olasz Emilia-Romagna lakói rendelkeznek a legmagasabb jövedelem felett. Ők így mintegy 6,5-szer élnek jobban a vásárlóerő alapján is a legkisebb jövedelemmel gazdálkodó északkelet-romániai polgároknál.