Moldova hazavárja külföldön élő polgárait

Moldova munkaképes lakosságának 25-30 százaléka, legkevesebb 600 ezer ember külföldön, többnyire Közép- és Nyugat-Európában, valamint Oroszországban vállal munkát. Az emigráns moldovaiak sok pénzt küldenek haza a rokonoknak, ami jelentősen javítja a vásárlóerőt és ezen keresztül a szovjet utódállam gazdasági helyzetét. Segít az anyaországon az is, hogy egyesek pár év külföldi munka után hazatérnek, és a megspórolt pénzből vállalkozást indítanak, munkát adva honfitársaiknak és adóbevételekkel erősítve az államkasszát.

A szegénység és a bizonytalanság azonban sokakat tart vissza a hazatéréstől. A Financial Times idézi egy házaspár esetét, akik három évig dolgoztak Olaszországban, majd hazatérve sikeres vállalkozásba fogtak. Most mégis elégedetlenek, és megértik azokat, akik nem kívánnak hazatérni. Nagyrészt a bürokráciát teszik felelőssé az elvándorlásért; a házuk bővítéséhez szükséges hatósági engedélyre például egy évet kellett várniuk.

A moldovai kormány eközben azon fáradozik, hogy hazacsalogassa a hazájuktól elszakadtakat, abban bízva, hogy a befektetések és a szakképzett munkaerő felpörgetné a gazdasági növekedést. Az embereket meg kell győzni a moldovai gazdaság stabilitásáról és a közigazgatás hatékonyságáról. Ez komoly feladat, hiszen sokan azt is félnek bevallani, mennyi pénzt kerestek külföldön - mutat rá Olga Poalelungi, a kormány migrációs hivatalának igazgatója.

A 4,5 millió lakosú Moldova a Világbank legutóbbi adatai szerint Európa legszegényebb országa. Igaz ugyan, hogy az utóbbi években átlagosan 17 százalékkal nőtt az ipari termelés, és a gazdaság egésze 2000 óta évi 6-7 százalékkal növekedett. A lakosság 80 százaléka azonban továbbra is a nemzetközi pénzügyi szervezet által meghatározott létminimumnál, azaz napi 2,15 dollárnál kevesebb pénzből él.