OÉT: kisebb adóengedmények
Éles kritikával illette a kormányt és az adócsomagot az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala a testület pénteki ülésén. Az üzleti szféra képviselői egyrészt azt nehezményezték, hogy az OÉT-nek nagyon korlátozott a mozgástere a jövő évi adó- és járuléktörvények befolyásolására, hiszen akkor tárgyalják az adócsomagot, amikor már a nagy kérdések eldőltek. Másrészt rossz irányba történnek a lépések, mert azok nem a versenyképesség javítását és ezen keresztül a foglalkoztatás bővítését s a bérfelzárkóztatást szolgálják - emelte ki Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője. A munkavállalók sajnálatosnak nevezték, hogy a kormányzat lesöpörte az asztalról a javaslatokat, és elvetette a kettőnél több kulcsos szja-adótábla ötletét. Habár mind az érdekképviseletek, mind a szakszervezetek egyöntetűen támogatták a tételes eho eltörlésének januári időpontját, a kabinet ragaszkodott a 2006. novemberi dátumhoz.
Ám tizenöt, kisebb horderejű pontban sikerült megállapodnia a három oldalnak. Mégsem lesz százalékos korlátja az adómentesen adható béren kívüli juttatások értékének, ám az évi 500 ezer forintos limit 400 ezerre módosul. Nem tartozik majd a korlátos körbe az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás, a szakképesítést nyújtó képzés, az idegen nyelvi képzés, s a csekély értékű ajándék értéke. Mivel csak az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás esetében havonta a minimálbérnek megfelelő összeg adómentes, e juttatás kikerülése a korlátos körből jelentősen növeli a munkavállalók ösztönzésének lehetőségét.
Az adócsomag lehetővé tenné az egyéni vállalkozók és a kkv-k számára, hogy ötmillió forintos adóalapig 10 százalékos adót fizessenek, ennek feltétele, hogy az éves minimálbér duplája után fizessenek járulékot. A tizenöt pontban összefoglalt engedmények a Világgazdaság információi szerint néhány milliárd forintos teherkönnyítést jelentenek a cégek számára az adócsomag eredeti intézkedéseihez képest. Ugyanakkor az OÉT ülésén meghiúsult a minimálbér jövő évi összegére vonatkozó további egyeztetés. Az alkut gátolta, hogy a munkaadók még az előző érdekegyeztetésen kérték a kormánytól, készítsen részletes kimutatást a jövő évre tett legkisebb keresetre vonatkozó ajánlásuk - 63 ezer forint - költségvetési hatásáról, ám ezt a pénzügyi tárca nem készítette el. A munkaadói oldal a bérminimumokból befolyó személyi jövedelemadó-többletről szóló adatokat sem kapta meg.
Dávid Ferenc, a munkaadói oldal képviseletében elfogadhatatlannak mondta, hogy a kormány korlátozza az OÉT jogosítványát, mivel a munka törvénykönyve százalékra pontosan szabályozná a minimálbér, illetve a bérminimumok éves emelésének mértékét. A képzettséghez kötött garantált keresetek bevezetését s a minimálbér mértékének létminimumhoz kötöttségét egyébként sem támogatta az oldal. Alapelvnek tartjuk, hogy a reálkeresetek emelkedése ne haladja meg a GDP-növekedés ütemét - hangsúlyozta Dávid Ferenc. (BR-KI)
