Sínen a szlovák és a cseh euró
A cseh parlament alsóháza által most elfogadott 2006-os költségvetési terv a GDP 3,7 százalékával megegyező hiánnyal számol, s ez jóval alacsonyabb a 2010-es euróbevezetés érdekében megfogalmazott konvergenciaprogram 4,6 százalékos előirányzatánál. Elemzők szerint azonban elképzelhető, hogy a gazdasági növekedés üteme meghaladja majd a Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter által jósolt 4,4 százalékot, és ebben az esetben még kisebb lehet jövőre a cseh büdzsé hiánya. A derűlátás nem tűnik túlzottnak, hiszen az idén eddig meglepően jól alakulnak a fiskális folyamatok. A vártnál magasabb adóbevételeknek köszönhetően jelenleg 26 milliárdos többletet mutat az államkassza, és a CTK szerint reális esély van arra, hogy az államháztartás öszszesített hiánya az év végén a GDP 3 százaléka lesz. A konvergenciaprogramban 4,7 százalékos előírás szerepelt.
A most parlament elé terjesztett szlovák költségvetés szintén azt jelzi, hogy sínen van az euró bevezetése. Pozsony 2,9 százalékos deficittel számol 2006-ban, ez félpontos csökkenést jelentene az idén várhatóhoz képest. Szlovákia 2006 folyamán szeretne csatlakozni az ERM II-höz, és 2009-től vezetné be az egységes valutát. Az árfolyamrendszerhez már korábban csatlakozott Szlovéniában és Lettországban sem okoz gondot az állam túlköltekezése: Ljubljana 1,4, Riga pedig 1,5 százalékos GDP-arányos deficittel számol 2006-ban.
Magyarország mellett hovatovább csak Lengyelországban vet fel komoly kérdéseket az euró bevezetésének ütemezése. Itt elsősorban az egyik kormányalakításra készülő párt jelenti a bizonytalansági tényezőt: a konzervatívok úgy vélik, az erőltetett euróátvétel nem tenne jót a lengyel gazdaságnak. A Reuters által idézett egyes szakértők úgy látják, az EU-tagság előnyei, az alacsony infláció, a nemzeti valuták ereje és a külföldi beruházások magas szintje miatt az új tagországok kormányait nem sok minden ösztönzi a valutauniós tagság elérésére.
