Ádáz viták után jön a szavazás
A Frits Bolkestein korábbi belső piaci biztos nevével fémjelzett szolgáltatási direktíva – eredeti formájában – a származási ország elvének kimondásával hárította volna el a szolgáltatások unión belüli áramlása előtt álló akadályokat. Ennek értelmében a cégek a bejegyzésük helye szerinti tagállam szabályai szerint nyújthatnának szolgáltatást az EU egész területén. Az elvet számos régi tagállam az újak versenyétől tartva támadta. Ilyen problémák már most, a direktíva megszületése előtt is felmerültek: Svéd- és Finnország az Európai Bíróság döntésére vár abban az ügyben, hogy jogszerű-e magasabb fizetésű hazai dolgozók helyett lett és észt építőipari munkások alkalmazása a két országban.
A kérdés az EP-ben is éles viták tárgya volt: a szocialisták a célország szabályait tették volna meg irányadónak, míg a néppártiak – némi szigorítással és átkeresztelve – megtartották volna a származási ország elvét. A nézeteltérések miatt a belső piaci bizottság október elején kénytelen volt elhalasztani a szavazást a rekordszámú – legalább 1600 – módosító indítványról. Mivel azóta sikerült kompromisszumra jutni a főbb kérdésekben, a mára és holnapra kitűzött szavazásnak elvileg nincs akadálya, ám a halasztás miatt az EP plenáris ülése már biztosan csak jövőre dönthet első olvasatban a direktíváról.
A kompromisszumos javaslat kimondja, hogy a szolgáltatók a „szolgáltatás nyújtásakor csupán a székhelyük szerinti tagállam előírásai alá esnek a szolgáltatási tevékenységhez való hozzáférés vonatkozásában és a szolgáltatási tevékenység gyakorlása tekintetében, különös tekintettel a szolgáltató letelepedését és működését, viselkedését, a szolgáltatás minőségét vagy tartalmát, a normákat és a tanúsítványokat megszabó követelményekre”. A bizottsági tervezethez képest a szöveg anynyiban szigorítana, hogy a tagállamok a „közérdekhez kapcsolódó vagy közbiztonsági okokból, vagy a szolgáltatásnyújtás helyén fellépő egyedi kockázatok megelőzését szolgáló egészségvédelem vagy környezetvédelem érdekében” saját követelményeket is érvényesíthetnének. A direktíva hatálya alá nem eső szolgáltatások körét a parlamenti javaslat – a bizottságéhoz képest – a szennyvíztisztítással és a hulladékkezeléssel bővítené.
A Kisosz, hasonlóan a Kis- és Középvállalkozások Európai Szervezetének (UEAPME) többi tagjához, támogatja az uniós szolgáltatási piac egységesítését – mondta lapunk érdeklődésére Komoroczki István, a Kisosz nemzetközi igazgatója. Ugyanis ez a lépés a valódi belső piac megteremtéséhez vezet, és növeli az európai versenyképességet is. Nem titkolta azonban, hogy a javaslatnak a kezdeti stádiumban számos olyan hibája volt, amelyet nem tudtak támogatni. Az egyik országban bejegyzett szolgáltatónak a másik országban való korlátozás nélküli működése kapcsán merült fel, hogy csökkenhet a szolgáltatás színvonala, ha nem határozzák meg, melyik állam felügyeli és ellenőrzi. Ezért a magyar képviselőkön keresztül lobbiztak is a módosításért. Az indítvány szerint a célország ellenőrizze a szolgáltatás színvonalát, felügyelje működését, hogy a minőség azonos legyen. (MK)
