Élénkülő kiskereskedelem

A harmadik negyedévben a kiskereskedelmi forgalom volumene hat százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált szintet. Ez némi lassulás a második negyedéves dinamikához képest, ugyanakkor a július–szeptemberi időszakon belül már élénkülést jeleznek a Központi Statisztikai Hivatal számai. Szeptemberben már 7,3 százalékos volt az éves alapon számított forgalombővülés, ilyen magas növekedési ütem utoljára több mint egy éve volt Magyarországon. A tendenciát nézve elképzelhető, hogy a fogyasztási dinamika – a 2004-es alacsonyabb keresetemelkedés hatására bekövetkező – mérséklődése az idei első negyedévig tartott, innentől újra élénkülés figyelhető meg. A lakosság vásárlási kedvének erősödésében minden bizonnyal közrejátszik a reálbérek idei 5 százalékos bővülése is.

A kiskereskedelem különböző tevékenységcsoportjai közül elsősorban a ruházati cikkekkel, illetve bútorokkal foglalkozók tapasztalhatták leginkább az élénkülés jeleit. Elképzelhető, hogy a fogyasztói árérzékenység is közrejátszik ebben, hiszen az importcikkek területén deflációs folyamatok zajlanak. Ányalja a képet, ha a kiskereskedelmi forgalomtól külön kezelt gépjármű- és üzemanyag-eladásokat is figyelembe vesszük. Itt ugyanis a júniusi és augusztusi megugrást leszámítva stagnáló forgalmat figyelt meg a statisztika. A szeptemberi adatokkal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés éppen az volt, hogy tar-tós folyamatnak tekinthető-e az autóeladások élénkülése. Most úgy tűnik, hogy kivételes hónapokról volt csupán szó, hiszen szeptemberben újra igen mérsékelt volt a forgalomnövekedés.

Az Európai Unióban nagyon széles skálán mozognak a kiskereskedelmi forgalomnövekedés számai. A balti államokban két számjegyű az éves dinamika, a nagy nyugati országokban azonban jellemzően stagnálás körüli a helyzet. (MI)