Szeptemberben újra erőre kapott az ipar. A termelés ősz elején 2,5 százalékkal haladta meg az augusztusi szintet – ez az adat megegyezik a múlt héten közzétett előzetes számmal. Ahogy már akkor is várható volt, az ipari teljesítmény húzóereje ezúttal is a kivitel volt (az exportértékesítés volumene 2000 óta 65 százalékkal bővült), a belföldi eladások csak igen mérsékelt ütemben emelkedtek.
Az év első három negyedévében a termelékenység átlagosan 10,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált szintet, jelezve, hogy az élénkülő nyugati konjunktúra továbbra is kedvező hatást gyakorol a hazai szektorra. A jövővel kapcsolatos kilátásokról az előre jelző erejű mutatók szinte sosem rajzolnak egységes képet, most azonban viszonylag kedvező a helyzet. Az ipari termeléssel szoros összefüggést mutató német Ifo-konjunktúraindex ötéves csúcson van, az új exportrendelések erőteljesen megugrottak: a szerződések volumene pedig ezen a területen éves alapon 40 százalékkal bővült. (A belföldi rendelések esetében is élénkülést mért a Központi Statisztikai Hivatal, igaz, itt kisebb mértékűt.) A hazai konjunktúramutatók hosszabb ideje az exportrendelések emelkedését jelezték, ám októberben a GKI és az Ecostat felmérése már csak stagnálást, enyhe visszaesést mutatott. A Kopint-Datorg felmérése viszont e tekintetben is kedvezőnek látja a helyzetet (lásd cikkünket az oldalon).
A regionális bontás a korábbi hónapokkal megegyező képet mutat: A dinamikát főként a Komárom-Esztergom megyei cégek adják, összteljesítményük meghaladja a hat dél-magyarországi megye összesített termelési szintjét, és hamarosan beéri a lakosságszámban jóval nagyobb Budapestet. (VG)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.