Erősít a román pénzügyőrség
Még az év vége előtt a román kormány elé kerülhet az a törvénytervezet, amelynek célja, hogy még világosabban szétválassza a pénzügyőrséget az adóhivataltól, ugyanakkor az érintett hivatalok új feladatokat és jogokat kapnának. A tervezetnek megfelelően a pénzügyőrség dolga lenne az elkövetkezőkben operatív jellegű ellenőrzéseket végezni, míg az adóhivatal kizárólag az adózási kérdésekkel foglalkozna. Sebastian Bodu, az adóhivatal elnöke szerint a szervezet munkája korábban bizonyos esetekben átfedte a pénzügyőrségét, ezt kell most megszüntetniük úgy, hogy ezzel egyidejűleg a pénzügyőrséget új, adócsalás-megelőzést célzó feladatokkal bíznák meg. Mindkét hivatal dolgozóinak megtiltanák, hogy tanácsadó cégeknek dolgozzanak, kivédve ezzel a korrupció egyik jelenleg létező lehetőségét.
A törvénytervezet alapján a pénzügyőrséget feljogosítanák a cégek székhelyeinek átkutatására, így több adathoz jutnának hozzá, sőt a vizsgálat végén a testület már képes lenne a cég által okozott kár hozzávetőleges megítélésére is. A szervezet jogkörének kiszélesítésétől a törvényalkotók hatékonyabb bűnmegelőzést, illetve az adócsalás, a pénzmosás jobb felderítését várják. Éppen ezért a vizsgálatok ügyészek jelenlétében zajlana, és indokolt esetben ennek következtében a jegyzőkönyvek és a talált iratok már terhelő bizonyítékokká válnának a bűnvádi eljárásban. Formailag a pénzügyőrségi egyenruha is változna, ugyanakkor a mintegy ezer főre tehető pénzügyőrségi tisztségviselő fegyvert, és látogatásaik alkalmával rendőri kíséretet is kapna.
A korábban az adóhivatal alosztályaként működő pénzügyőrség így új státust nyerne: ellenőrizné, hogy a cégek fizetik-e az állam felé kötelezettségeiket, figyelmeztetéseket küldhetne ki a mulasztóknak, míg az adóhivatal a továbbiakban arra koncentrálhatna, hogy minél több pénz kerüljön az állami kincstárba. Utóbbi csak a nagyon eladósodott cégekkel foglalkozna, míg a kisebb tartozások behajtása – amennyiben a tervezet életbe lép – az önkormányzatok hatáskörébe kerülne.
Sebastian Bodu reményei szerint a változások nyomán az adóhivatal hatékonyabbá válik: gyorsabban válaszol majd a jóhiszemű adófizetők kéréseire, és a késedelmes befizetések behajtása is hamarabb bekövetkezne. A tervek szerint már jövő év elejétől külön ügyintézőket bocsátanának a közepes adófizetők (5 és 15 millió euró közötti forgalommal) rendelkezésére, akik a nagy adófizetők számára létesített struktúrákkal párhuzamosan, azokhoz hasonlóan működnének. Szintén hatékonysági szempontok alapján területi átszervezések is várhatók, ám a pontos terv e tekintetben még nem készült el.
Az adóhivatal az idei év első nyolc hónapjában 95 ezer pénzügyi vizsgálatot végzett, és a behajtott kinnlevőségek, az elkobzott javak, illetve a büntetések révén mintegy 500 millió euróval növelte az állami kincstár bevételeit. A hivatal munkájának eredményeként a befizetett adó 15-16 százalékkal meghaladta az előző évi mértéket. A vizsgálatok 75 százalékát magántőkével működő jogi személyeknél hajtották végre, 13 százalékukat magánszemélyeknél, 4,1 százalékukat nem kormányzati szervezeteknél, 3,9 százalékát vegyes tulajdonú vállalatoknál, 4 százalékát pedig állami cégeknél. Szakértők szerint Romániában a feketegazdaság a nemzeti össztermék mintegy negyedét teszi ki, szemben a nyugaton tapasztalható 10-15 százalékkal. A feketegazdaság alapvetően az adócsalásra támaszkodik, különösen a kőolajipari termékek adásvétele (az adócsalással összefüggő kihágások és bűncselekmények 80 százaléka), az alkohol-, szeszesital-, cigaretta- és kávékereskedelem, a törvénytelen építkezések, illetve az import-export tevékenységek esetében.
