Francia külvárosi akcióterv
A köztársasági állam nem alkuszik meg. A rend és a törvényesség helyre lesz állítva - jelentette ki Dominique de Villepin francia miniszterelnök a szenátusban a párizsi külvárosokban egy hete tartó zavargások nyomán. Elemzők szerint a történteknek kétféle vetülete van: egy szociális és egy politikai.
A túlnyomórészt észak-afrikai muszlim bevándorlók lakta Párizs környéki panelrengetegekben munkanélküliség és nyomor uralkodik, s ez a táptalaja az ifjúsági zavargásoknak. Mint a Les Echos rámutat, a hetvenes évek óta az egymást követő francia kormányok frankmilliárdokat fordítottak várospolitikai célokra, de nem sokra mentek vele. Nem sikerült a városszéleken megtelepült bevándorlók gyermekeinek integrálása; ezekben az övezetekben a munkanélküliség 20-21 százalékos, éppen duplája az országos átlagnak. Franciaországban egyelőre nincs szó a Nagy-Britanniát és Spanyolországot már hatalmába kerítő iszlám dzsihadizmusról; talán erre is tekintettel jelentette be Villepin kormányfő, hogy november végéig külvárosi akciótervet dolgoznak ki.
A zavargások egy hete alatt 177 autót gyújtottak fel, négy rendőrre rálőttek, feldúltak egy bevásárlóközpontot, egy autószalont és egy divatáruüzletet, megsebesítettek három alkalmazottat. A zavargások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy két, rendőrök elől menekülő fiatal halálra égett egy trafóházban. A kocsigyújtogatás afféle sportnak számít: az elmúlt egy évben több mint 28 ezer ilyen esetet jegyeztek fel.
A politikusok kezdetben nem fogták fel a helyzet súlyosságát, és a zavargásokban jó alkalmat láttak erősorrendjük átszerkesztésére. Villepin miniszterelnök Nicolas Sarkozy belügyminiszter rendpárti fellépésével szemben az Azouz Begag esélyegyenlőségi miniszter tárcájából adódó speciális megközelítési módokat részesítette előnyben, de tegnapra már rájött, hogy szorosra kell zárni a kormánysorokat, és megköszönte Sarkozynek, hogy számíthat rá. Jacques Chirac államfő egyidejűleg a kedélyek lecsillapítására hívta fel a figyelmet.
