Gyors növekedés infláció nélkül

A várakozásoknál erőteljesebben teljesítő kínai gazdaságra való tekintettel a Világbank felfelé módosította a kelet-ázsiai régió idei és jövő évi GDP-növekedésére vonatkozó prognózisát. Eközben - érdekes módon - a világ legnépesebb országában az infláció rendkívül alacsony, egy százalék körül alakul.

A korábban gondolt hat helyett 6,2 százalékkal bővülhet ez évben a - Japán és a Hindusztáni-félsziget nélkül tekintett - kelet-ázsiai térség bruttó hazai terméke a Világbank legfrissebb előrejelzése szerint. A 2006-ra vonatkozó prognózist is emelte a nemzetközi szervezet a Bloomberg tudósítása szerint: az eddig várt 5,9 százalékkal szemben 6,2 százalékos lehet a dinamika. A szebb jövőkép elsődleges oka Kína, amelynek gazdasága a közgazdászok várakozásait megcáfolva mégsem lassul számottevően az idén, hiszen az utóbbi két év közel 10 százalékos GDP-rátáját ez évben 9,3 százalékos expanzió követheti az eddig várt 8,3 százalékkal szemben, jövőre pedig 8,7 százalékos növekedést valószínűsít a Világbank.

A délkelet-ázsiai régió ezzel szemben moderáltabb dinamikára számíthat, ennek magyarázata a magas olajár és az elektronikai cikkek iránti globális kereslet lanyhulása: az olaj év eleje óta körülbelül 40 százalékkal drágult, a szóban forgó térség éves alapon számított exportdinamikája pedig 30 százalékról 16-17 százalékra apadhat. Ennek következtében a térség magas (mint például Dél-Korea) és közepes jövedelmű (Thaiföld, Malajzia) országainak gazdasági teljesítményére vonatkozó előrejelzését lejjebb szállította a nemzetközi szervezet.

A Danske Bank elemzői eközben arra az érdekes jelenségre hívják fel a figyelmet, hogy miközben évek óta a "túlfűtöttség" és a "majdnem két számjegyű gazdasági növekedés" jelzőket aggatják a gazdaságkutatók Kínára, addig az áremelkedés mértéke szinte elhanyagolható. (Szeptemberben éves alapon 0,9 százalékos volt a fogyasztói árindex.)

Ennek magyarázata az elemzés szerint egyrészt az olajtermékek esetében a hatósági árszabályozásban rejlik, másrészt pedig abban, hogy a nyersanyagok árai a világpiaci árnövekedéstől elmaradnak. A lazának tekintett, ugyanakkor szigorodó monetáris politika szintén segít kordában tartani az áremelkedést. (VG)