Hová tűntek az orvosok?
Több mint 1300 orvos hiányzik a hazai gyógyítóintézményekből, ez másfél évfolyamnyi végzős medikusnak felel meg. A kórházakban a szükséges 12 750 helyett csupán 11 425-en dolgoznak, a szakrendelőkben ötszázzal kevesebb az orvos, ez 7-10 nagy ambulancia betegeinek ellátásához lenne szükséges – tudtuk meg Kapócs Gábortól, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkárától.
Az orvosellátottság egyenlőtlen az országban, míg a fővárosban 82 orvos jut tízezer lakosra, Észak-Magyarországon mindössze 25. Legnagyobb a hiány a patológusok, az aneszteziológusok, a laborosok, a fogorvosok, a szülészek, a háziorvosok körében. Tetézi a gondokat az Európai Unióhoz való csatlakozással érvényesülő szabad munkaerőmozgás, az elmúlt másfél év alatt 1026 orvos kért külföldi munkavállalásához szakképesítési igazolást. Ezzel szemben mindössze kilencven, elsősorban román orvos kért munkavállalási engedélyt hazánkban.
A Magyar Kórházszövetség 44 kórházban végzett felmérése szerint kilencféle orvosi szakra évek óta alig jelentkeznek a végzett medikusok, ezek között van a patológia, a laboratóriumi, a pszichiátriai, az aneszteziológiai, a szülészeti, a neurológiai szakma. A betegellátás jövője érdekében a helyzet orvoslására magasabb bért, lakást, a hiányszakmák jobb anyagi elismerését, a képzőhelyek növelését s azt javasolják, hogy állítsák vissza az előszerződés rendszerét. Korábban a rezidensnek előszerződést kellett kötnie leendő munkahelyével, így biztosan számíthattak rá. Jelenleg a kiképzett fiatal szakorvos választhat a munkahelyek közül, ennek leginkább a kis kórházak a vesztesei – mondta a Világgazdaságnak Varga Ferenc, a kórházszövetség korábbi elnöke.
A tőlünk távozók 73 százaléka a magasabb bért jelölte meg okként, ezt követően a jobb életminőség, illetve a kedvezőbb munkafeltételek miatt hagyják el az országot. A 2002-ben végrehajtott 50 százalékos béremelésnek komoly hatása volt, a nemzetgazdasági rangsorban a 16. helyről a 10.-re lépett elő ez a szakma. Mivel nem volt lehetőség a további emelésre, az egyszeri jövedelemnövelés hatása elkopott. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a középkorosztály jelentős hányadát foglalkoztatja a külföldi munkavállalás, az itthon maradók egy része pedig a szabadidejében vállalt hazai vagy külfödi munkával egészíti ki a jövedelmét. Egy hétvégi angliai ügyelettel többhavi itthoni bérnek megfelelő összeget keresnek. Ám ennek nagy ára van – fogalmazott Szilvási István, a MOK alelnöke, aki szerint változtatásra szorul a hazai szakorvosképzés is.
Jelenleg a végzős medikus két évig központi gyakornokként (rezidens) dolgozik valamelyik e feladatra akkreditált kórházban vagy klinikán, ám a szakorvossá válásig szükséges további három évre már az intézményeknek kell fizetni a bruttó 120 ezer forintos havibért. A MOK azt tartaná jónak, ha a képzés teljes időtartamára a központi költségvetés fizetné a gyakornokok bérét, a tb-től kapott gyógyítási alapdíjból ugyanis nehéz azt kigazdálkodni.
