Jöjjön a tőke, de ne bármi áron
Kóka János gazdasági miniszter egyelőre nem hozta nyilvánosságra a 132 milliárd forintos Hankook-beruházáshoz ígért kormányzati támogatás mértékét és formáját, ám értesüléseink szerint az a teljes összeg 7-10 százalékára rúghat (VG, 2005. november 2., 11. oldal). Bár a gazdasági tárca szerint az ilyen óriásberuházásoknál nem az állami szubvenció mértéke a döntő, a gumiabroncsgyárért korábban versenyző szlovák és lengyel kormány ennek ellenkezőjét állítja. Sebastian Mikosz, a lengyel beruházásösztönzési ügynökség (PAIZ) alelnöke a Bloombergnek kijelentette: örült volna, ha Lengyelországot választja a Hankook, ám nem volt hajlandó ennek érdekében "rálicitálni" a többi ország ajánlatára. Márpedig a Hankookot kizárólag a közvetlen állami szubvenciók érdekelték - állítja Mikosz.
A szlovák kormány szintén azt hangsúlyozza, hogy ezentúl nem akarja "megvásárolni" a külföldi beruházásokat. A múlt héten elfogadott új támogatási szabályok ennek megfelelően szigorúan az adott térség munkanélküliségi rátájához, illetve a projekt típusához kötik a lehetséges kedvezmények nagyságát: a Hankookhoz hasonló feldolgozóipari projektek mindenütt a legalacsonyabb támogatásra számíthatnak. Igaz, 10 milliárd korona (mintegy 64 milliárd forint) felett egyéni elbírálás alá esnek a projektek. Pozsonyban a nagyobb kiszámíthatóság érdekében rendszerezték a támogatási szabályokat, de az állami bevételek emelésének szándéka is szerepet játszott (VG, 2005. október 24., 5. oldal). A Hankook esetében annyit lehet tudni, hogy a cég a nyáron 21,3 százalékos állami támogatásra nyújtott be igényt, ezt Pavol Rusko gazdasági miniszter meg is ígérte. A kabinet azonban megvétózta a szakminiszter döntését, és - nem közvetlenül emiatt, de - menesztette Ruskót. Ivan Miklos pénzügyminiszter régóta szorgalmazza, hogy Szlovákia ne próbáljon minden áron beruházásokat vonzani.
A visegrádi országokban alkalmazott beruházásösztönző kedvezmények alapelvei annyiban hasonlók, hogy a fejletlenebb térségekben nagyobb a lehetséges szubvenció mértéke, és az abszolút plafon jellemzően 50 százalék. Eltérő azonban a különböző szektorok elbírálása, továbbá a munkahelyteremtő támogatások szabályozása; Csehországban például összegszerűen megszabják az egy helyért adható kedvezmény felső határát.
