Kiotó: már Európa is meghátrál?
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítására vonatkozó kiotói vállalások egyre nyilvánvalóbb kudarcával kénytelenek szembesülni azok az országok, amelyek jövő hétfőn Montrealban részt vesznek a klímavédelem 2012 utáni rendszeréről szóló ENSZ-konferencián. Az esélyek meglehetősen roszszak: miután a világ szén-dioxid-kibocsátásának 25 százalékáért felelős Egyesült Államok a kiotói szerződést alá sem írta, a Montrealban az EU-t képviselő brit környezetvédelmi miniszter, Margaret Beckett szerint a 2012 utáni időszakra kötelező kibocsátáscsökkentési célokat már meg sem kellene fogalmazni.
Aggodalmuk különösen indokoltnak tűnik annak a napokban kiadott ENSZ-jelentésnek a fényében, amely szerint az aláíró államok a kiotói szerződés kötelező vállalásait sem teljesítik. Az EU egésze például 1990 és 2003 között a kibocsátás mindössze 1,4 százalékos mérséklését érte el, azt is csak az új tagállamok gyárbezárásainak köszönhetően. A kiotói vállalás 2012-ig nyolcszázalékos mérséklést irányoz elő az EU számára. Úgy tűnik, az unión nem segít a megújuló forrásból származó energia felhasználásának ösztönzése sem: az Európai Bizottság által finanszírozott környezetvédelmi és fenntarthatósági intézet (IES) maga ismerte el, hogy 2020-ig technológiailag lehetetlen elérni a megújuló energia arányára vonatkozó 20 százalékos brüsszeli célkitűzést.
Az Európai Parlament a minap a rossz előjelek ellenére is ambiciózus légkörvédelmi tervekkel állt elő a Kiotó utáni időszakra. Az EP 2020-ra 30, 2050-re pedig 60-80 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU-ban. Szorgalmazza, hogy a montreali találkozón szülessen menetrend a majdani kötelezettségvállalásokról szóló tárgyalásokra; az új egyezményt 2008 végéig kellene megkötni. A parlament az autóiparban jelenleg érvényes önkéntes szén-dioxid-kibocsátási határokat kötelezőkkel váltaná fel, 2012-től a légi és vízi közlekedésből származó kibocsátások csökkentésére is célkitűzéseket állapítana meg, 2009-től pedig európai környezetvédelmi adót vezetne be. Az európai ipari és munkaadói szervezeteket tömörítő UNICE szerint viszont az EU önmagában nem képes megoldani a globális felmelegedés problémáját, és az EP által szorgalmazott egyoldalú kötelezettségvállalások csak a kontinens versenyképességét rontanák. (VG)
