Megállt a lakáspiaci bővülés
Az idén csúcsra futottak a lakásépítések: a harmadik negyedévben 6 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban. Ez hosszú idő után az első olyan időszak, amikor éves alapon visszaesést mutat ki a KSH, és mivel emellett a kiadott építési engedélyek száma már bő egy éve csökken, feltehetően tartós tendenciáról beszélhetünk. Ugyanakkor szó sincs drámai beszakadásról, a folyamatok inkább arra utalnak, hogy lassan apad majd a használatba vett lakások száma. Erre utal például az is, hogy a kiadott építési engedélyek száma a harmadik negyedévben nem csökkent olyan mértékben, mint korábban, vagyis az ágazati szereplők részéről nem kell komoly korrekcióra számítani.
Ezt igazolja, hogy töretlen az építési célok szempontjából évek óta zajló szerkezetátalakulás. Az idén az első három negyedévben már a lakások 46 százaléka készült kifejezetten értékesítési céllal, míg tavaly ugyanebben az időszakban még 37 százalék volt ez az arány. Ugyanezt mutatja a lakóépületekben beállt változás is. Az idén a lakások felét többszintes, többlakásos épületekben, illetve lakóparkokban adták át, szemben a tavalyi 43 százalékkal.
Az adatok egyben arra is rávilágítanak, hogy a lakásépítés elsősorban Budapesten alakul jól. Míg vidéken hosszabb ideje csökken a kiadott használatbavételi engedélyek száma, addig a fővárosban továbbra is elképesztő dinamizmus jellemzi a piacot. Január-szeptemberben csaknem másfélszer annyi lakást adtak át, mint tavaly ilyenkor, így most már minden harmadik új lakás budapesti. Bár az ágazatból folyamatosan érkeznek az értékesítési nehézségekről szóló hírek, úgy tűnik, ez sem veszi el a kedvet a további bővítésektől: a kiadott építési engedélyek éves alapon 13 százalékos növekedést mutatnak.
Vidéken viszont többnyire pangás jellemzi a piacot, úgy tűnik, ott a lakáshitelek kondícióinak szigorodása után már nincs biztosítva a stabil fizetőképes kereslet az új lakások iránt. Kivételként talán csak az építés szempontjából legkisebb súlyú észak-magyarországi régió említhető, bár a jövőt tekintve itt sem látszik a tartós növekedés lehetősége. Figyelembe véve, hogy az építési engedélyek száma másfél évvel előre jelzi a lakásépítési teljesítményt, kizárólag Komárom-Esztergom és Veszprém megyében számíthatunk középtávon növekedésre.
A folyamatok másik jellemzője az átlagos alapterület csökkenése. 1999-ben még 99,5 négyzetméteres volt egy átlagos lakás, azóta a lassú csökkenés figyelhető meg. Ez az idén váratlanul felgyorsult, hiszen a tavaly még mindig 95 négyzetmétert közelítő átlaglakás 88,3 négyzetméterre zsugorodott. A tendencia mögött szintén az áll, hogy a társasházak kis alapterületű lakásai a legkelendőbbek, így ebből épül a legtöbb.
Mivel a használatbavételi engedélyek nagy részét az utolsó negyedévben adják ki, még mindig nem lehet pontosan előre jelezni, hány lakás is épül 2005-ben. Lapunk számításai szerint a tavalyi 44,3 ezer után az idén 42-45 ezer lakást adhatnak át, vagyis jó eséllyel két egymást követő évben is az állomány fenntartását szolgáló 40 ezres szintet meghaladó eredményt produkál az ágazat. Utoljára ilyen teljesítményt 1990-ben regisztrált a KSH. (MI)
