Mellőzendő szociális szempontok
Az unió jelenlegi brit elnöksége várhatóan nem tud eredményt elérni a középtávú költségvetési perspektíva megalkotásában, így ez a kulcsfontosságú feladat Ausztriára marad – fejtette ki Christoph Leitl, az Eurochambres elnöke. A kamarai tömörülés vezetői nemrég Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral tanácskoztak a jövő januártól júniusig tartó időszak feladatairól. Az elhangzottaknak különös jelentőséget ad, hogy Bécs számos kulcsfontosságú gazdasági dossziét fog örökölni Londontól.
A 2007–2013 közötti költségvetés vitája során nem szabad megengedni, hogy csökkenjenek a gazdasági fejlődést szolgáló kiadási tételek – hangoztatja az Eurochambres. Különös figyelmet kell fordítani a kutatás-fejlesztés támogatására, ezen belül a technológiai beruházások pénzügyi és technikai feltételeinek javítására és a kisvállalkozások tőkéhez juttatására. A kamarai tömörülés támogatja azt a célt, miszerint a GDP 3 százalékára kell emelni a k+f kiadásokat; ugyanakkor óv attól, hogy az EU vezetői öncélnak tekintsék az efféle számokat, és közben a beruházások minőségéről elfeledkezzenek.
Az Európa versenyképességét javítani hivatott lisszaboni programba új életet kell lehelni, és ezzel párhuzamosan a szociális és a környezetvédelmi komponens rovására növelni kell a gazdasági pillér súlyát. A versenyképességet hátráltató szociális szempontokat a konkrét szektorális szabályozásoknál is háttérbe szorítaná az Eurochambres. Ilyen például a munkaidő-direktíva, ahol az oly sok vitát kiváltott kivételezési lehetőség (opt out) fenntartását tartják a legfontosabbnak. Érvelésük szerint a munkaidőkeret kiszámításánál használt referencia-időszak túlzottan merev megállapítása vagy más, hasonló rugalmatlanságok gúzsba kötnék az európai vállalatvezetők kezét. A túlzottan szigorú szabályozás árát a gazdasági növekedés lassúságával és a foglalkoztatás alacsonyabb szintjével fizetnék meg a tagországok – figyelmeztetnek a kamarák. Mint ismeretes, elsősorban Nagy-Britannia ragaszkodik a munkaidő-direktíva kapcsán az opt out fenntartásához, míg a kontinens meghatározó államai azt szeretnék, ha senki sem vonhatná ki magát az uniós szabályok alól.
A gazdasági diplomáciában is fontos feladatok várnak az osztrák elnökségre. Miután a WTO dohai fordulója várhatóan sikertelen lesz, 2006-ban mindent meg kell tenni azért, hogy a világszintű együttműködés ne veszítse el teljesen a lendületét. Ha a kétoldalú együttműködések válnak általánossá, az súlyosan veszélyeztetné a gazdasági kilátásokat – véli az Eurochambres.
Eurochambres-ajánlások az osztrák EU-elnökségnek
- megállapodás a 2007–2013 közötti költségvetésről; a gazdasági versenyképességet szolgáló kiadásokból nem szabad engedni a vita során- újra kell éleszteni a lisszaboni stratégiát, ezen belül a gazdasági dimenziót kell előtérbe helyezni a szociális és a környezeti rovására
- szigorúan be kell tartatni a stabilitási paktumot
- Románia, Bulgária, illetve Horvát- és Törökország csatlakozásának előkészítésére erősíteni kell az üzleti kapcsolatokat és az ottani vállalkozások uniós ismereteit
- csökkenteni kell a transzatlanti kereskedelmet és a beruházásokat sújtó technikai és jogi akadályokat
- előrelépés szükséges a közösségi védjegy bevezetése terén
- a szolgáltatási direktívánál továbbra is ki kell tartani a származási ország elve mellett
- korszerűsíteni kell a szubvenciók szabályait; az állami támogatás csak a végső eszköz lehet, a terület ellenőrzésének a bizottság kezében kell maradnia
- a pénzügyi piacok egységesítése terén nincs szükség újabb jogszabálytervezetekre
- gyorsítani kell az unión belüli adózási korlátok lebontását
- a munkaidő-direktíva tárgyalása során fenn kell tartani a kivételek lehetőségét, és általában erősíteni kell a rugalmasságot
- konkrét lépések kellenek az állásteremtést célzó Kok-jelentésben foglaltak megvalósítására
- a REACH vegyszerdirektíva minél kevesebb anyagi és adminisztratív terhet rójon a vállalatokra
- az informatika terén a kisvállalkozások, illetve az államigazgatás bekapcsolása a legfontosabb feladat
- az energiahatékonyság javításánál alapelv kell legyen, hogy a fogyasztás csökkentése a költségek csökkenésével járjon
- újra kell éleszteni a lisszaboni stratégiát, ezen belül a gazdasági dimenziót kell előtérbe helyezni a szociális és a környezeti rovására
- szigorúan be kell tartatni a stabilitási paktumot
- Románia, Bulgária, illetve Horvát- és Törökország csatlakozásának előkészítésére erősíteni kell az üzleti kapcsolatokat és az ottani vállalkozások uniós ismereteit
- csökkenteni kell a transzatlanti kereskedelmet és a beruházásokat sújtó technikai és jogi akadályokat
- előrelépés szükséges a közösségi védjegy bevezetése terén
- a szolgáltatási direktívánál továbbra is ki kell tartani a származási ország elve mellett
- korszerűsíteni kell a szubvenciók szabályait; az állami támogatás csak a végső eszköz lehet, a terület ellenőrzésének a bizottság kezében kell maradnia
- a pénzügyi piacok egységesítése terén nincs szükség újabb jogszabálytervezetekre
- gyorsítani kell az unión belüli adózási korlátok lebontását
- a munkaidő-direktíva tárgyalása során fenn kell tartani a kivételek lehetőségét, és általában erősíteni kell a rugalmasságot
- konkrét lépések kellenek az állásteremtést célzó Kok-jelentésben foglaltak megvalósítására
- a REACH vegyszerdirektíva minél kevesebb anyagi és adminisztratív terhet rójon a vállalatokra
- az informatika terén a kisvállalkozások, illetve az államigazgatás bekapcsolása a legfontosabb feladat
- az energiahatékonyság javításánál alapelv kell legyen, hogy a fogyasztás csökkentése a költségek csökkenésével járjon-->
