Mennyivel csökken a cukorár?
A brit elnökség és az Európai Bizottság közös kompromisszumos javaslatával vette kezdetét kedden az uniós cukorrendtartás reformjáról szóló tárgyalások vélhetően utolsó, mindent eldöntő fordulója. A brit elnökség és a bizottság közös javaslata értesülésünk szerint átveszi Brüsszel eredeti indítványának azokat a kulcselemeit, amelyek 39 százalékos árcsökkenést és a gazdáknak ezért cserébe 60 százalékos jövedelempótló támogatást irányoztak elő a cukorágazatban. Az árcsökkentés és a kompenzáció mértékét korábban számos tagállam, köztük Magyarország is bírálta. A kompromisszumos javaslat a reform bevezetésének két évről négy évre történő elnyújtását indítványozza. London és a bizottság emellett különböző biztosítékokkal próbálja megnyerni a vonakodó tagországok támogatását a reformhoz. Mézesmadzagnak a cukorimport ellenőrzésének szigorítását javasolják, továbbá azt, hogy a cukorgyáraknak szánt szerkezetátalakítási támogatásból a termelők is részesüljenek.
Ennek ellenére nincs garancia a sikerre. A cukorrendtartás reformjához a tagállamok minősített többsége is elegendő, ám a reformmal elégedetlen 11 ország, köztük hazánk blokkoló kisebbséget alkothat. Ráadásul Németországban éppen most áll fel az új kormány, s így Berlin a szavazás elhalasztását kérheti. A cukorreform a leghatékonyabban termelő országokat hozza helyzetbe, míg a viszonylag kis hatásfokkal termelő déli és közép-európai tagállamok a rövidebbet húzhatják.
Ha a cukorrépa 46,4 eurós (11,6 ezer forintos) mai tonnánkénti minimumára a bizottsági tervekben szereplő 39 helyett 25 százalékkal csökkenne, fennmaradhatna a magyarországi termelés – tudtuk meg Tóth Istvántól, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkárától. Az érdekképviselet számításai szerint a gazdálkodóknak legalább 32 eurós (8 ezer forintos) tonnánkénti árbevételt kellene elérniük a termelés folytatásához. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy az EU – miként az eredeti tervekben is szerepel – az árcsökkenés minimum 60 százalékára kompenzációt nyújtson.
A reform várhatóan így is megrostálja a hazai üzemeket, amelyek közül a kevésbé hatékonyak felszámolhatják a répatermelést. Az valószínűsíthető, hogy az 55 ezer hektáros vetésterület átmenetileg legalább 10 ezer hektárral szűkül. Elsősorban azok fejezhetik be a gazdálkodást (és térhetnek át más növény termelésére), akik területeiket nem tudják megfelelően öntözni, és földjeik messze esnek a cukorgyáraktól. Más oldalról viszont a jövedelmezőbb gazdaságok növelhetik termelésüket, így a tényleges területkiesés 10 ezer hektárnál kisebb lehet.
Ha a cukor 632 eurós tonnánkénti intervenciós ára csak 25 százalékkal csökkenne, működőképes maradna a hazai cukoripar is – vélte Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. Így is elengedhetetlen lesz azonban a termelés reorganizálására, amely elsősorban a költségek mérséklését jelentené. Többek között vissza kellene fogni a répaszállítási kiadásokat, és ez a termelés gyárak köré koncentrálását eredményezné. Más szakértők szerint szükség lehet újabb hazai gyárbezárásokra is, de ilyen elképzelések egyelőre nincsenek napirenden. A külföldi érdekcsoportok az uniós döntés után kezdik meg a számításokat. Ekkor derülhet ki az is, visszaadnak-e bizonyos mennyiséget a 400 ezer tonnás magyar cukorkvótából.
A cukor árának mérséklése csökkentheti a hazai édesipari termékek árát is, de a várható változásokról csak az uniós reformlépések véglegesítése után lehet beszélni – közölte Horváth Imre, a Sweet Point Kft. ügyvezető igazgatója. A hazai répatermelők mindenesetre máris azt szorgalmazzák, hogy az EU az új szabályozást ne jövőre, hanem leghamarabb 2007-től vesse be. A gazdálkodók ugyanis már az idén megkezdték az előkészületeket a jövő évi vetéshez, így a kiszámíthatatlanságot növelné, ha a reform már 2006-ban életbe lépne.
