Nem győzi a munkát a parlament
December első hetében a parlamentnek mintegy hatvan ügyben döntést kell hoznia vagy meg kell tárgyalnia – ez is jelzi, hogy milyen felfokozott jogszabály-alkotási munkára van szükség mind az apparátusban, mind az Országgyűlésben. A kormány a házbizottság mai ülésén nyilatkozik, hogy milyen törvényjavaslatok megtárgyalását tartja fontosnak még a téli szünet előtt, azaz, hogy a parlament miként vizsgálja felül tárgyalási ütemtervét. Többféle „csomagot” készít elő a kabinet, ezekben fontossági szempontok szerint súlyozzák az ügyeket. Emellett vizsgálják azt is, hogy jövőre vajon hány hetes ülésezéssel számolhatnak a választások időpontjának függvényében, kettő vagy akár hat héttel. A törvények megalkotását illetően a legfőbb szempont a politika, vagyis azok az ügyek élveznek majd elsőbbséget, amelyek a száz lépés megvalósítását szolgálják. Ezek többségét már be is nyújtották, de újabbak is kerülhetnek a parlament elé. A tárcák mindig több előterjesztést készítenek, mint amennyit „elbír” az Országgyűlés – magyarázzák a „véghajrát” parlamenti szakértők.
Ha például csúszik a társasági, a cég- és a csődtörvény módosítását magában foglaló jogszabálycsomag parlamenti elfogadása, úgy sem a cégbíróságoknak sem a gazdasági élet szereplőinek nem lesz elegendő idejük felkészülni az új rendelkezések alkalmazására. A késedelem miatt hátrányos helyzetbe kerülhet a magyar szabályozás az európai társasági jogok felgyorsult versenyében, s ez akadályozhatja bizonyos jogharmonizációs kötelezettségeink maradéktalan teljesítését is – summázta a Világgazdaság érdeklődésére Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára.
Elmondta: a társasági és a cégtörvény két éve megkezdett kodifikációja az úgynevezett nyitott jogalkotás jegyében zajlott. Kidolgozásában a törvény-előkészítők mellett gyakorlati szakemberek, ügyvédek, bírák sora vett részt. A gazdasági élet szereplőinek észrevételei is beépültek a törvényjavaslatokba. Elmondható, hogy a tervezetek szükségességét illetően az üzleti világgal való közmegegyezés alakult ki, elfogadásuk alapvető fontosságú a kis-, közép- és nagyvállalkozások mindennapjaiban. Azokat szolgálja a cégalapítás felgyorsítása csakúgy, mint számos új jogintézmény, például az elismert vállalatcsoport bevezetése vagy a vezető tisztségviselők felelősségének új szabályozása, illetve az rt.-k irányítási struktúrájának racionalizálása.
Az új törvény a vállalkozásokra is hárít feladatokat, így társasági szerződéseik módosítását. Ha a javaslatok elfogadása késik, sérülhet a cégbírósági fejlesztések tervszerűsége, a már élő elektronikus cégeljárás további ütemezése, és cégbíróságok nehezebben birkóznának meg a kötelező társaságiszerződés-módosítások esetleges dömpingjével. Nem csupán a változó csődtörvény, hanem több új vagy leendő jogszabály kapcsolódik a társasági és a cégtörvényhez. Köztük például a tőkepiaci törvény mostani módosítása, amely egyebek közt a részvénytársaságok felvásárlásának szabályait pontosítja.
A törvénycsomag mielőbbi megtárgyalását támasztja alá az is, hogy uniós és tagállami szinten egyaránt felgyorsult a társasági és a tőkepiaci jog szabályozása. Fontos, hogy társasági jogunk talpon maradjon ebben a versenyben, s ez hozzájárulhat Magyarország tőkevonzó-képességének fenntartásához – mondta Gadó Gábor. (KK–TE)
Mielőbbi elfogadása mellett szól, hogy máris érzékelhetők a hatályos, kevésbé kedvező szabályozás fenntartására irányuló próbálkozások. A módosítást szükségessé teszi a banki tőkekövetelményekre vonatkozó új uniós irányelv is.
Mielőbbi elfogadása mellett szól, hogy máris érzékelhetők a hatályos, kevésbé kedvező szabályozás fenntartására irányuló próbálkozások. A módosítást szükségessé teszi a banki tőkekövetelményekre vonatkozó új uniós irányelv is.-->
