OÉT: kompromisszumok jönnek
Értesülésünk szerint a munka törvénykönyvének (Mtk.) minimálbérre vonatkozó javaslatát vissza akarják vonatni a kormánnyal az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói és munkavállalói érdekképviselői.
A két oldal a korábbi OÉT-üléseken is tiltakozott, mivel a kormány az érdekegyeztetőkkel való megegyezés nélkül nyújtotta be az Országgyűlés elé a módosítást. A törvény amellett, hogy bevezetné a képzettséghez kötött garantált bérminimumot, a legkisebb kereset mértékét általában is meghatározná. Míg a minimálbér összegét a létminimumhoz kötné a kormány, addig a két új bérminimum mértéke az általános minimálbérhez viszonyítva 110, illetve 120 százalék lenne. Néhány érdekképviselő jelezte lapunknak, ha a parlament az OÉT támogatása nélkül fogadná el az Mtk. módosítását, akkor a kormány egyoldalúan felrúgná az érdekegyeztetésről szóló háromoldalú polgárjogi szerződést.
A munkaadói és a munkavállalói oldalnak a legtöbb kormánykoncepció, törvényjavaslat kapcsán véleményezési, illetve egyetértési joga van, ám a minimálbérhez kapcsolódóan döntési jogkörrel is felhatalmazott. Ha az Mtk. hosszú távon rendelkezik a minimálbérről, akkor az OÉT-et a legkomolyabb és leghangsúlyosabb feladatától fosztja meg a kormány - hangsúlyozták a lapunk által megkérdezettek.
Úgy tudjuk, a munkaadói oldal - kompromisszumokhoz kötve - elfogadná a képzettséghez kötött legkisebb keresetekre vonatkozó koncepcióból, hogy a diplomások garantált bérminimumot élvezzenek. A szakképzettséghez kötött kereset bevezetését viszont veszélyesnek tartják, mivel a többletkiadások tovább szürkítik a foglalkoztatást, különösen a kereskedelemben és a vendéglátásban. A megnövekvő bér-, illetve közterhek miatt inkább csak részmunkaidőben foglalkoztatnák majd a vállalkozások a dolgozókat, illetve a most diplomához kötött munkakörök alacsonyabb besorolási szintre kerülhetnek. (VG)
