Önkormányzati számháború
Közös módosító indítványt nyújt be az MSZP és az SZDSZ, hogy a beterjesztett költségvetési javaslathoz képest több pénzt kapjanak az önkormányzatok. Azzal ugyanis a koalíciós képviselők is egyetértenek, hogy súlyos helyzetbe hozhatja a településeket, ha jövőre több oktatási és szociális normatíva csökkenne az ideihez képest. Információink szerint a parlamenti önkormányzati lobbi 30 milliárd forint körüli többlettámogatást tartana szükségesnek.
Várhatóan mintegy 10-15 milliárdos átcsoportosításról lehet szó, de még keressük ennek forrását – mondta a Világgazdaságnak Jauernik István, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának szocialista alelnöke. Mivel költségvetési hiányt növelő módosító indítványt egyik frakció sem kíván beadni, ezért a tervek szerint a napokban állapodnának meg abban, milyen területekről javasolnak elvonást. Emelést elsősorban a művészeti, kollégiumi, nemzetiségi oktatás normatíváinál, a szociális ellátást segítő, illetve a kistérségi együttműködést és a helyi fejlesztéseket ösztönző támogatásoknál szeretnének.
A jövő évi önkormányzati költségvetéssel kapcsolatban gyökeresen eltérő számok hangzanak el attól függően, ki melyik elemét hangsúlyozza a büdzsének. Lamperth Mónika belügyminiszter szerint például az államháztartás alrendszerei közül a helyi önkormányzatok támogatása nő a legdinamikusabban. A megyei és a helyi önkormányzatok, valamint a kistérségi társulások 137 milliárd forinttal többet kapnak az idei évhez képest. Igaz, a tárca vezetője a növekedésbe beszámolta a fejlesztésekre fordítható európai uniós forrásokat is. Az önkormányzati szakemberek viszont a települések működtetését nem tartják biztosítottnak.
Az önkormányzati szféra jövőre 1274 milliárd forint állami támogatással és átengedett személyi jövedelemadóval gazdálkodhat. A pénzügyminisztériumi összegzések szerint ez a 2006. évi bázishoz képest 26,2 milliárd forintos többlet. Ebből azonban csak a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek szánt tízmilliárd forint a valódi pluszforrás, a többihez ugyanis kötelező jelleggel új feladatokat is kaptak az önkormányzatok – fejtette ki lapunknak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Az érdekképviselet számításai szerint a helyhatóságok öt százalékkal kevesebb központi támogatást kapnak az ideinél. Emellett a 2006-os költségvetéssel az is biztossá vált, hogy ebben a parlamenti ciklusban is elmaradt az önkormányzatok gazdálkodásának átfogó reformja. A feladat- és hatásköri rendszer lényegi változtatására nem került sor. Továbbra sincs felmérés arról, melyik feladatot milyen szinten indokolt ellátni – állami, regionális, megyei vagy helyi önkormányzati szinten –, mi tekinthető megfelelő színvonalú közszolgáltatásnak, s ezek ellátása mennyibe kerül.
A főtitkár szerint a jövő év két legsúlyosabb gondja az oktatási intézmények finanszírozása és a béremelések kigazdálkodása lesz. A normatívák csökkentése alapvetően ronthatja az oktatás színvonalát. A költségvetés úgy tereli a településeket a racionálisabb gazdálkodás felé, hogy nem tudni, hol és milyen intézmények veszik át a forráshiány miatt helyben megszűnő feladatokat, például a művészeti oktatást.
Veres János pénzügyminiszter parlamenti expozéjában a költségvetési szféra bérfelzárkóztatásáról, átlagosan ötszázalékos keresetnövekedésről beszélt. Ennek azonban nincs meg a forrása az önkormányzati költségvetésben, főként, ha több bérhordozó normatíva is csökken az ideihez képest. Pedig az önkormányza-
tok a legnagyobb foglalkoztatók, mintegy 420 ezer közalkalmazott dolgozik ebben a szférában. A TÖOSZ emellett aggályosnak tartja a községi feladatok ellátását segítő állami támogatások csökkentését, valamint azt, hogy a többcélú kistérségi társulásokon kívül a többi együttműködés támogatását jelentősen visszafogja a költségvetés.
A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja 103 milliárd forintos módosító csomagot nyújtott be – mondta lapunknak Kovács Zoltán, a parlament önkormányzati bizottságának elnöke. Számításaik szerint mintegy 35 milliárd forint hiányzik például a jövő évi bérek finanszírozásához. Emellett átlagosan két százalékkal javasolják emelni a normatívákat, hogy legalább a 2005-ös szintet elérjék. Álláspontjuk szerint ötmilliárd forinttal növelni kellene a dologi kiadások keretét, hogy az emelkedő energiaárakat fedezni tudják az önkormányzati intézmények. Emellett ötmilliárdos pluszforrást javasolnak többek között a november 1-jétől életbe lépett közigazgatási eljárási törvény előírásaink teljesítéséhez és ugyancsak ötmilliárddal emelnék az önkormányzati utak fejlesztésére szánt keretet.
Vélemény
Lamperth Mónika belügyminiszter:„Az államháztartás alrendszerei közül a helyi önkormányzatok támogatása nő a legdinamikusabban.”
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára: „Az érdekképviselet számításai szerint a helyhatóságok jövőre öt százalékkal kevesebb központi támogatást kapnak az ideinél.”
Jauernik István, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának alelnöke (MSZP): „Várhatóan mintegy 10-15 mil-liárdos átcsoportosításról lehet szó, de még keressük ennek forrását.”
Kovács Zoltán, a parlament önkormányzati bizottságának elnöke
(Fidesz): „Mintegy 35 milliárd forint hiányzik például a jövő évi bérek finanszírozásához.”
„Az államháztartás alrendszerei közül a helyi önkormányzatok támogatása nő a legdinamikusabban.”
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára: „Az érdekképviselet számításai szerint a helyhatóságok jövőre öt százalékkal kevesebb központi támogatást kapnak az ideinél.”
Jauernik István, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának alelnöke (MSZP): „Várhatóan mintegy 10-15 mil-liárdos átcsoportosításról lehet szó, de még keressük ennek forrását.”
Kovács Zoltán, a parlament önkormányzati bizottságának elnöke
(Fidesz): „Mintegy 35 milliárd forint hiányzik például a jövő évi bérek finanszírozásához.”-->
