Ötlet van, tett még nincs

Gyökeres gazdasági váltás és ehhez kapcsolódóan politikai változás szükségességét hangoztatta Matolcsy György, a Fidesz-kormány volt gazdasági minisztere a GKI Gazdaságkutató Rt. által szervezett üzleti konferencián. A rendezvényen ismét bebizonyosodott: a szakma és a politikai oldalak a konszenzus és az államháztartási reformok fontosságát kommunikálják, intézkedések mégsem történnek.

Matolcsy felhívta a figyelmet arra, hogy miközben Magyarország a GDP 15 százalékát elérő külföldi forrást von be, addig a növekedés nem éri el a 7 százalékot, márpedig hasonló külső finanszírozási igénnyel jellemezhető államok akár két számjegyű dinamikát is produkálnak. Többek között ezért és a fenntarthatatlan ikerdeficit miatt sürgette a nagyobbik ellenzéki párt által elindított gazdasági konzultáció irányítója a második gazdasági rendszerváltást és a közmegegyezésen alapuló gazdaságpolitikát, amely ki kell terjedjen a munka világára, a tőkére, az állammal kapcsolatos kérdésekre és az euróbevezetés időpontjára. Egyebek mellett 600 ezerre csökkentené a közszféra 800 ezres létszámát, nagyobb figyelmet fordítana a hazai kkv-kre és a tőkekivitelre, valamint ra-dikális adócsökkentés mellett 2009-re tűzné ki az euróbevezetés céldátumát Matolcsy. Varga Mihály volt pénzügyminiszter e mellé az átlátható és hiteles államháztartás igényét sorakoztatta fel.

Kóka János jelenlegi gazdasági miniszter az általa kezdeményezett közös gazdaságpolitikai nyilatkozat aláírására szerette volna rábírni a Fideszt, válaszul Matolcsy annak függvényévé tette a közös célok megfogalmazását, ha a célok mérhetőek, és határidőkhöz vannak kötve. Járai Zsigmond jegybankelnök – aki az euró minél előbbi átvétele és a konszolidáció mellett tört lándzsát – kiemelte: a politika felelőssége, hogy az állandó reformokra felkészítse a társadalmat. Mintegy summázva a résztvevők véleményét, leszögezte: mindnyájan látják, mit kellene tenni, a következő lépés a konkrét intézkedések megtétele lenne. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára is az államháztartási reformok szükségességét említette, hozzátéve, hogy az eurózóna-csatlakozás azon múlik, milyen átalakításokat vállalunk fel. (BR)