Szigorúan ellenőrzött orvosságok
A magyar lakosság kétharmada betegség esetén orvosi felügyelet nélkül, saját maga kezdi meg a gyógyszeres kezelést, vagy alternatív gyógymódot választ – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének most végzett országos felméréséből. A megkérdezettek többsége, bár a gyógyszereket hatékonynak és gyors hatásúnak tartja, mégis szívesebben vásárol kevésbé hatékony, drága gyógyhatású készítményeket – összegezte a felmérés eredményeit Székely Éva, az egyesület elnöke.
Statisztikák szerint egy átlagos magyar fogyasztó évente közel 15 ezer forintot költ dohányárura, és csak alig valamivel kevesebbet, mintegy 16 ezer forintot fordít gyógyszerekre és gyógyárukra. Tömény szeszes italra és sörre pedig megközelítőleg kétszer többet költünk, mint cigarettára vagy gyógyszerre. Pedig az orvos utasításainak megfelelően alkalmazott gyógyszerekre alapvetően szükség van egészségünk megőrzéséhez és visszaállításához – tette hozzá Székely Éva.
A felmérésben megkérdezettek elsősorban akkor keresik fel orvosukat, ha sokáig tartó, erős fájdalmat éreznek. Ma még sokakat visszatart a gyógyszerek vélt mellékhatása, pedig a korszerű készítmények nemcsak hatékonyabbak, de az évekig tartó kutatómunka eredményeként biztonságosabbak is, mint a klinikai vizsgálatokon még soha nem szerepelt egyéb gyógyhatású készítmények. Egy gyógyszer kifejlesztése egymilliárd dollárba kerül, és száz ötletből csupán egy vagy két új orvosság születik. Kutatók szerint ha egy gyógyszernek nincs mellékhatása, akkor a főhatása is kétséges. Ám a mellékhatásokat komolyan kell venni, ezért hazánkban 1963 óta működteti az Országos Gyógyszerészet Intézet (OGYI) a mellékhatás-jelentések rendszerét. A gyógyszercégeknek, az orvosoknak kötelező jelenteni a gyógyszer vagy vizsgálati készítmény alkalmazásából következő káros hatást. Jelenteni kell a súlyos mellékhatást (halál, életet veszélyeztető helyzet), a nem várt mellékhatást (ez jellegében eltér az alkalmazási előírásban leírtaktól) és azok gyanúját is. (FE)
