Újrakezdik a költségvetési vitát
A 25 uniós tagállam külügyminiszterei (Jack Straw brit miniszter elnökletével) több hónapos szünet után ma kezdik újra a tárgyalásokat a 2007 és 2013 közötti keretköltségvetésről, amelyről az EU soros brit elnöksége decemberben szeretne politikai megállapodásra jutni. A gyors megegyezésre ugyanakkor nem kifejezetten jók az előjelek, miután a tagállamok képviselői a témának szentelt múlt heti ülésükön meglehetősen hűvösen fogadták a brit elnökség által készített vitaanyagot, amely észrevehetően távolságot igyekszik tartani a luxemburgi elnökség által júniusban kidolgozott kompromisszumos javaslattól.
A nagykövetek vitáját figyelemmel kísérő diplomaták szerint a tagállamok túlnyomó többsége továbbra is a luxemburgi szövegtervezetet tekinti kiindulópontnak, amelytől legfeljebb minimális eltérést tart elképzelhetőnek. Emlékezetes, hogy júniusban húsz tagállam rábólintott az elnökség javaslatára, míg öt ország számára az nem volt elfogadható. Jack Straw és csapata most három kulcsterületre koncentrálva kívánja előmozdítani a megállapodást. Ezek: az uniós kiadások szerkezete, a költségvetés modernizálása egy esetleges felülvizsgálati záradék révén és a saját források rendszerének módosítása.
Ami az uniós kiadások struktúráját illeti, a legtöbb tagállam erős fejcsóválással fogadta azt a brit elnökség által José Manuel Barroso európai bizottsági elnöktől átvett elképzelést, hogy a kohéziós (felzárkóztatási) támogatások 60 százalékát a lisszaboni versenyképességi célokra fordítsák. Az új tagok, köztük a magyarok nem azért ellenzik a javaslatot, mert az számukra fontos prioritásokról, mint az infrastruktúra fejlesztéséről esetleg máshová terelné a támogatásokat (kutatás és fejlesztés, innováció stb.). Hanem azért, mert véleményük szerint a kohéziós politika és a büdzsé már jelenleg is száz százalékban a versenyképesség javítását szolgálja, ezért a felvetés teljesen értelmetlen. Nem sokkal volt több sikere első körben annak az ugyancsak a bizottságtól származó javaslatnak, hogy egy a globalizáció hatásait enyhítő pénzügyi alapot hozzanak létre. Az elképzelést a franciák és a britek kivételével a nettó befizetők és egy sor új tagállam bírálja, ám több információ ismeretében legalább hajlandók megvizsgálni a kérdést.
Nem volt túlzottan nagy sikere a büdzsé korszerűsítésére vonatkozó brit felvetésnek sem, miután a tagállamok többsége csak olyan felülvizsgálatot tart elképzelhetőnek, amelynek hatásai 2013 után, a következő hétéves keretköltségvetésben jelentkeznek. A saját források rendszerét illetően a brit vitaanyag szerint az elnökség célja, hogy olyan javaslatokat tegyen, amelyek "összhangban vannak azzal az általánosan osztott elvvel, hogy a hasonló fejlettségi szinten lévő tagállamoknak korrekt elbánásban kell részesülniük". Ezzel a megfogalmazással számos tagállam nem ért egyet, szerintük ugyanis ha valamiről egyetértés van, az az, hogy a túlzott mértékű nettó befizetésre megoldást kell találni. Egy magas rangú brit diplomata elismerte, hogy az anyagból egyébként hiányzó brit visszatérítés egyike azoknak a témáknak, amelyeket a pénzügyi alkuhoz meg kell oldani.
A brit elnökség részéről egyelőre nem tudják megmondani, hogy mikor terjesztik elő az első konkrét szövegtervezetet, de remélik, hogy erre még novemberben sor kerül.
