Veszedelmes helyzet a WTO-ban
Néhány igen fejlett mezőgazdasági exportőr ország – mint Ausztrália, az USA, Brazília – a mezőgazdasági piacra jutási kérdéskörről folyó tárgyalások túszává tette az egész fordulót – véli Major István –, annak lezárását kizárólag saját érdekeiknek megfelelően tudják elképzelni.
Miközben a mezőgazdasági témakörben már a legapróbb részletek tisztázásáig eljutottak, addig egyéb területeken – mint a szolgáltatáskereskedelmi nyitás, az ipari vámleépítés – még az alapkérdéseket sem tisztázták. Nem szólva arról, hogy az EU eddigi – igen nagyvonalú – felajánlásait a partnerek nem viszonozták, például a mezőgazdasági exporttámogatások, exporthitelezés, élelmiszersegély, állami kereskedelem területén. Pedig az EU jelentős gesztusokat tett: például tavaly nyáron jelezte, hogy kész az agrárexport-szubvenció megszüntetésére, most pedig 46 százalékos átlagos mezőgazdasági vámcsökkentés is felajánlott – emlékeztetett Major.
Ám nemcsak a fentiek okozzák a veszélyt, hanem az az egyébként széles körben elterjedt félreértés is, amely a fejlődő országok és a nekik juttatandó koncessziók kérdésében kialakult – szögezte le. A határozott magyar álláspont szerint félremagyarázás, hogy a nagyszabású piacnyitás a fejlődő országok elemi érdeke, ugyanis ezzel a fejlődőknek minősített, ám valójában olyan potenciális agrárexportőr országok nyernének csupán, mint Brazília, Argentína vagy akár Chile. Ám az ilyen piacnyitás az Európai Unió által leginkább preferált ACP-országokat (afrikai, csendes-óceáni, karibi fejlődőket) ellehetetlenítené, hiszen a jelentős könnyítésekkel ezek nem lennének képesek bejutni az uniós piacra, s még inkább a tönk szélére jutnának. Az ebből is következő differenciálás szükségességét tartalmazó magyar álláspontot egyre több uniós tagország is magáévá teszi - mondta Major.
