Zöldkártya az Európai Unióban?
Az unió elsősorban a magasan képzett munkaerő bevándorlását szeretné előmozdítani a zöldkártya bevezetésével. Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos decemberben fogja beterjeszteni ezzel kapcsolatos javaslatát. A zöldkártyával kedvezőbb feltételekkel jutnának külföldiek munkavállalási és tartózkodási engedélyhez az egész unióban. Ugyanakkor az egyes tagállamok saját igényeik alapján dönthetnék el, milyen jellegű és mekkora munkaerőre tartanak igényt; az Európai Bizottság csupán a keretfeltételeket kívánja megszabni.
Már 2006 januárjától hatályos az az uniós irányelv, amelynek értelmében szabadon választhatnak lakó- és munkahelyet az egész közösség területén azok a bevándorlók, akik megfelelnek bizonyos előírásoknak. Eszerint öt évnél hosszabb legális munka- és tartózkodási helyet kell felmutassanak, valamint elégséges jövedelmet maguk és családtagjaik eltartására.
A mintaként szolgáló amerikai rendszer rendkívül bonyolult procedúra elé állítja azt, aki állandó tartózkodási engedélyt, vagyis zöldkártyát szeretne kapni. Helyi ügyvéd segítsége nélkül szinte esélytelen a vállalkozás. Egyedül a vakszerencse jelenthet kibúvót: évente több tíz ezer kártya lottósorsolás útján jut el új tulajdonosához. Ausztrália, Új-Zéland és Kanada pedig életkor, szaktudás és egyéb tényezők alapján pontozza a jelentkezőket, és ezután dönt az engedély kiadásáról. A tengerentúli példák felvetői azzal érvelnek, hogy a tagországokban számos területen komoly hiány mutatkozik szakképzett munkaerőből. Ezzel párhuzamosan viszont magas a munkanélküliségi ráta, és az unió külső határaira egyre súlyosabb migrációs nyomás nehezedik. A probléma az, hogy e potenciális munkavállalói tömeg nagy része alacsony képzettségű, vagy teljesen képzetlen.
Az EP néppárti képviselőcsoportjának magyar tagjai nem értenek egyet az uniós zöldkártya tervével – mondta el lapunknak Őry Csaba képviselő. Az EU-nak inkább saját belső tartalékait kellene mozgósítani, mielőtt nyitna a kívülről érkező munkavállalók előtt. Őry szerint egyébként közgazdaságilag teljesen indokolatlanok az új tagországok munkavállalóival szemben eddig alkalmazott korlátozások. Hasonlóan vélekedett Kósáné Kovács Magda, az EP szocialista frakciójának elnökhelyettese. Miközben Magyarország képes felvenni a munkanélküliséggel és foglalkoztatási gondokkal küszködő szomszédai tartalékait, a magyar állampolgárságú jól képzett munkavállalók előtt még mindig nem nyitották meg teljesen az uniós munkaerőpiacot – mutatott rá a képviselő.
Hazánkban nem uniós állampolgár számára csak a magyarországi munkáltató kérvényezhet munkavállalási engedélyt. Ezt is csak akkor, ha a területileg illetékes munkaügyi központ 30 napon belül nem tudott megfelelő magyar állampolgárságú jelentkezőt kiközvetíteni. A külföldi munkavállalónak igazolnia kell orvosi alkalmasságát, és hogy megvan az állás betöltéséhez szükséges képesítése. Az új uniós tagországok állampolgárai esetében csupán a statisztikai regisztrációs kötelezettségnek kell eleget tenni. A régi tagállamokkal szemben pedig a kölcsönösség elve érvényesül: a magyar munkaerő bejutását korlátozó országok polgárait hazánk hasonló elbánásban részesíti.
