A piac szerint a Draskovics-hatás lórúgás volt

A tavaly év végén elrendelt áfa-visszautalások késleltetését a vállalkozások rengeteget bírálták. Szigorú kritikával illette ezt az intézkedést az Állami Számvevőszék is. Draskovics Tibor pénzügyminiszter 2004. október végén azonnali intézkedésként utasítást adott „minden európai uniós adószámmal rendelkező adóalany kiutalás előtti ellenőrzésére”, amelyet az „uniós export-import áfaelszámolások és a makrogazdasági folyamatok közötti ellentmondással indokolt”. Ugyanakkor a számvevők megállapítása szerint a pénzügyi tárca az ezt alátámasztó dokumentumokat nem tudta az ÁSZ rendelkezésére bocsátani.
A számvevők a pénzügyminiszter intézkedéséről azt is megállapították: „előkészítetlen, indokolatlan, és szakmailag téves volt, továbbá a költségvetés 2005. évi pozíciójára és az APEH folyamatos feladatellátására is kedvezőtlenül hatott”. A számvevők számításai szerint az áfavisszatartás összességében – a kamatok megfizetése miatt – negatív szaldót jelentett az államháztartásnak.
Szerettük volna megkérdezni a volt pénzügyminisztert is az általa elrendelt intézkedésről, ám nem volt hajlandó nyilatkozni.
Ám tény: Draskovics pénzügyminiszteri széke Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknél alaposan veszélyben forgott már tavaly októberben. Draskovics ígéretet tett a miniszterelnöknek, év végén a pénzforgalmi deficitcél teljesül, s az akkor már drámai méreteket öltött hiány csökkentése érdekében rendelte el a volt a pénzügyminiszter az áfavisszatartást. Bár a hivatalos indoklás másról szólt, azért kellett Draskovicsnak idő előtt távoznia, mert nem korrekten tájékoztatta a költségvetés helyzetéről a miniszterelnököt. (VI)

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet, a Figyelő és a Volksbank közreműködésével készített felmérésből pedig az derült ki, hogy a „Draskovics-hatás” lórúgásként érte a kis- és középvállalkozásokat, hiszen ez az intézkedés körükben radikálisan növelte a késedelmes fizetés és a körbetartozás elterjedtségét.