GDP-módszertanbeli változások
Jelentősen felfelé módosította a GDP-növekedést az a módszertani váltás, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal az Eurostat kötelező előírásainak megfelelően végrehajtott. A banki szolgáltatások (elsősorban a kamatokban megjelenő díjak) új módszer szerinti számbavétele 0,4-0,5 százalékponttal megemelte a növekedési ütemet egészen 2003-ig visszamenőleg – a KSH eddig végezte el a számítást.
A mutató emelkedésének oka elsősorban a lakosság hitelfelvételének dinamikus növekedése, aminek kamatmarzsa alapján számított pénzügyi szolgáltatást – a korábbi rendszertől eltérően – a végső fogyasztásként, vagyis a GDP-t növelő tényezőként kell kezelni. Mivel az Európai Unió fejlett országaiban a váltás nem okozott jelentős változást a növekedési ütemben, az új adatok gyorsabb felzárkózási ütemet mutatnak. A korábban kimutatott 2-2,5 százalékpontos növekedési előny 2,5-3 százalékpontra emelkedett. Ugyanakkor gyanítható, hogy a háztartások dinamikus eladósodásának kezdete előtti adatokban a módszertani változás nem okoz különösebb emelkedést. Erről akkor bizonyosodhatunk meg, ha a KSH a korábbi évekre is visszavezeti a változtatást. A hivatal december 9-én, a harmadik negyedéves részletes GDP-adatok közlésével egy időben 2000-ig viszszamenőleg közli az új számítási mód szerinti számokat – mondta Ligeti Csák, a nemzeti számlák főosztályának vezetője. A későbbiekben becsléses eljárással 1995-ig egészítik ki az idősort.
A közeljövőben újra több apróbb és néhány nagyobb módosításra kerül sor, főként az uniós statisztikai elvásárokhoz igazodva. A legfontosabb, hogy ezentúl az úgynevezett fix bázisú számítások helyett a KSH áttér a láncindexváltozatra. E szerint a hivatal nem az ötévenként rögzített bázison (jelenleg a 2000. évin) számolja majd a GDP-növekedést, hanem éves mutató esetén mindig az előző évi, negyedéves mutatóknál pedig várhatóan a két évvel korábbi bázis alapján – mondta Ligeti.
Ez a módszer jelentősen csökkentheti az összetétel-változás esetleges torzító hatását, hiszen az egyes szektorok és ágazatok súlya az átalakuló gazdaságokban folyamatosan változik. A növekedésre vonatkozó hatást nehéz lenne becsülni, de úgy véljük, a változás kissé emelheti a hivatalos mutatószámot: így ugyanis a gyorsabb növekedést mutató húzóágazatok nemzetgazdasági súlyának emelkedése hamarabb jelentkezik a becslésben. A munka öszszetettsége miatt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikor ismerteti a KSH az első ilyen típusú számait. Ligeti úgy véli, legkorábban 2006-ban, de az sem kizárt, hogy további fél-egy évet csúszik a változás időpontja. Ezzel kapcsolatban a felhasználóinkat időben tájékoztatni fogjuk – mondta a szakember.
További módosítást jelent, hogy a mezőgazdasági nemzeti számlarendszert a KSH beépíti a GDP-statisztikába. Az agrárszektor kis súlya miatt ez feltehetően szisztematikus változást nem okoz a növekedési számokban, de a hagyományosan rendkívül ingadozó teljesítmény pontosabb számbavételét ígéri. (MI)
