Gyorsuló tendenciát mutató exportdinamika
Szeptemberben 157 millió euró hiány halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben, kevesebb, mint az előző két év azonos időszakában. A javulás oka, hogy az export-import olló újra szélesedik: az éves növekedési ütemek különbsége 3,8 százalékpont a kivitel javára. A nyári megtorpanás után az áruexport újra 10 százalék felett bővül, és az első három negyedévben mindössze két olyan hónap volt, amikor a lendület (kismértékben) alulmúlta az importnövekedést. A legnagyobb áruforgalmi aktívumot január–szeptemberben az ország Nagy-Britanniával, Finnországgal és Romániával szemben halmozta fel, Oroszország, Kína és Japán viszonylatában jelentős hiány alakult ki. Mindkét esetben erősödő tendenciákról beszélhetünk. Kína esetében például exportunk ötödével visszaesett, importunk viszont csaknem másfélszeresére duzzadt.
Az áruforgalmi egyensúly alakulásával kapcsolatban nehéz egyértelműen állást foglalni. A jegybank szakértői arra gyanakodnak, az uniós csatlakozás utáni módszertani váltás rontotta az importadatok megbízhatóságát. Feltehető, hogy bizonyos áfacsalásokkal összefüggésben a vállalatok kevesebb importot vallottak be a ténylegesnél. A KSH ezúttal sem közölt ezzel kapcsolatban semmit tájékoztatójában, az erősen ugráló adatokat bázishatásokkal indokolja. Ennek figyelembevételével annyit lehet mondani, az áruforgalmi egyensúly feltehetően javul, ám a lassulás mértéke elmarad attól, mint amit a hivatalos statisztika kimutat. (MI)
