Off-shore cégek: mégis mennek?

Nem lélegezhet fel a kormányzat az off-shore cégekért folyó versenyben, mivel a közelmúltban nem várt probléma állt elő. Az Európai Bizottság káros adóversenyt vizsgáló bizottsága úgy ítélte meg, hogy nem EU-kompatibilis az a magyarországi szabály, miszerint a kamatbevétel 50 százaléka adómentességet élvez – tudta meg lapunk. A hazánkban működő – a 2004. év végén – több mint 800 off-shore vállalat többsége ugyanis csoporton belüli finanszírozást vagy licenctevékenységet végez, amelyért kamat-, illetve jogdíjbevételt könyvelnek el. A döntés miatt azoknak a cégeknek, amelyek csoporton belüli finanszírozással foglalkoznak, lényegében duplájára emelkedne az adóterhük, így vélhetően más országokba helyeznék át tevékenységüket. Az érintett cégek megtartása érdekében Magyarországnak még év végéig halasztást kellene kérnie az EU-tól a kifogásolt rendelkezés eltörlésére – vélte Kelemen János, a PricewaterhouseCoopers cégtársa.

Ugyan az uniós tagsággal öszszefüggésben az év végéig megszűnik a hazai off-shore-szabályozás, vagyis a jelenlegi 4 százalékos társaságiadó-kulcs 16 százalékra módosul (és emellett elveszítik az iparűzési adó megfizetése alóli mentességüket), ám eddig mégis úgy tűnt, az off-shore cégek nagy része nem áll tovább. Fennmaradt volna ugyanis a kamat- és jogdíjbevétel 50 százalékos adómentessége, 2006-tól pedig nem számítana bele az iparűzési adó alapjába az említett két bevételi forma. Ezen intézkedések hatására a mostani 4 százalék körüli effektív adókulcs megkétszereződik, azonban a cégek adótervezést végeztek, ennek segítségével fenntartható a jelenlegihez közeli teherszint – magyarázta az adótanácsadó. Ennek egyik eszköze, hogy más országban fióktelepet hoznak létre, és ott folytatnak bizonyos tevékenységet, ami után ott közterheket rónak le, de a magyar állam is gazdagodna.

Így az off-shore cégek eddigi társaságiadó-befizetéseinél – tavaly 23,3 milliárd forint volt ez a tétel – érezhetően kevesebb lesz jövőre a büdzsébe befolyó öszszeg. Ám ha a kormány nem lép rövid időn belül a kamatbevétel részleges adómentessége ügyében, további milliárdoktól eshet el az államháztartás.

Más ösztönzőkre is szükség lenne, hogy itt maradjanak a szóban forgó vállalatok – emelte ki az adópartner. A holdingok megtelepedését szolgálná az, ha a cégek adásvételével elért nyereség után nem kellene adót fizetni, persze az adott társaság más tevékenysége után fizetne közterhet.