Szabálytalan pályázat
A pályáztatás szabályainak a kiíró általi megsértése nem alapozza meg a pályázónak a szerződéskötés elmaradásából származó várható üzleti haszon elvesztése miatti kártérítési igényét – mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő jogvitában.
Az önkormányzat pályázatot írt ki a tulajdonában álló kényszervágóhíd üzemeltetésére. Az elbírálással megbízott gazdasági bizottság a felperest nyilvánította nyertesnek, de a polgármester a döntést felfüggesztette. A pályázat kiegészítésére hívta fel a részvevőket, és az egyikkel ismertette a felperes pályázatát. Ezt követően az önkormányzati képviselő-testület a másik céget jelölte meg nyertesnek.
A felperes keresete folytán az LB megállapította, hogy az önkormányzat és a nyertes cég – a pályázat kiegészítésekor – tisztességtelen piaci magatartást tanúsított. Ennek alapján a felperes cég több mint húszmillió forint elmaradt haszonban jelentkező kárának megtérítéséért lépett fel az önkormányzattal és a nyertes vállalkozással szemben. Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Ítéletét helybenhagyta a másodfokú ítélkező fórum is. Álláspontja az volt, hogy a pályázat elfogadása önmagában nem hozta létre a szerződést, és nem is keletkeztetett szerződéskötési kötelezettséget a kiíró számára. Tény, az alperesek megsértették a pályáztatás szabályait, de hiányoznak a kártérítés törvényi feltételei.
A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Beadványát azonban nem találta alaposnak az LB. Kifejtette: a cég abból származtatta kárát, hogy elesett egy üzemeltetési szerződéstől. Az ügyben – mint azt a korábbi perben az LB megállapította – kétségkívül sérelmet szenvedett az esélyegyenlőség és a pályáztatás tisztasága. Ez azonban nem gyengítette a felperes már meglévő gazdasági pozícióit, és nem lehetett megállapítani, hogy emiatt esett el a jövőbeni haszontól. Az alperes akkor járt volna el szabályosan, ha a pályázatot érvénytelennek nyilvánítja és újat ír ki. Ezt nem tette. Nem lehetett azonban teljes bizonyossággal megállapítani, hogy tisztességes eljárás esetén a felperes lett volna a nyertes, és azt sem, hogy ha vele kötnek szerződést, úgy biztos haszonra tesz szert, ám ha mégis, akkor az milyen összegű lett volna – szögezte le az LB. (KK)
