„Tisztázó” csúcs Varsóban
Ma kezdődik Varsóban Angela Merkel új német kancellár kétnapos látogatása, amelynek legfontosabb eleme a találkozás Kazimierz Marcinkiewicz szintén nemrég hivatalba lépett lengyel miniszterelnökkel. A látogatás beharangozásaként a lengyel sajtó és még Lengyelország hivatalos honlapja is emlékeztetett Merkelnek a Bundestagban elhangzott első beszédére, amelyben a kancellár hangsúlyozta, hogy Németország a diplomáciai híd és a kiegyensúlyozó szerepét kívánja betölteni az Európai Unió új tagországai és a nyugat-európai államok között.
A kétoldalú kapcsolatokra német értékelés szerint árnyékot vet az orosz–német gázvezeték-építés terve, amely Lengyelország megkerülésével biztosítana földgázszállítást Németországba. Varsóban nyilván tudni szeretnék, hogy véget ér-e Német- és Oroszország úgymond Lengyelország feje fölötti politizálása, amelyre korábban, a Gerhard Schröder vezette szociáldemokrata-zöld kormányzat idején többször volt panasz. A közelmúltban Berlinben tartott német–lengyel vállalkozói fórumon pedig az a bírálat hangzott el, hogy német részről adminisztratív akadályokat gördítenek a lengyelek németországi cégalapításának útjába. Mindezzel öszszefüggésben vetődhet fel a kérdés, hogy mit jelent az új német kancellárnak az az ígérete, hogy intenzívebbek lesznek Németország kapcsolatai az unió kisebb országaival.
Jól érzékelteti a lengyel fenntartásokat, hogy Lech Kaczynski köztársasági elnöknek még varsói főpolgármestersége idején jelent meg az a becslése, hogy Varsó háborús kárai és veszteségei 54 milliárd dollárra rúgtak. Lech Kaczynski ezt a Radio Polonia jelentése szerint úgy kommentálta, hogy az adat közzététele nem a támadás, hanem a védekezés eszköze a német kitelepítettek kompenzációs igényével szemben.
A problémákon felülemelkedni mindkét országnak érdeke. Lengyelország ugyanis alapvetően számít arra, hogy sikerül Németországot az új uniós tagálla-mok mellé állítani az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetésének vitájában. Varsó számára az is fontos, hogy Németországban partnert találjon Ukrajnának az EU-ba való integrálási törekvéseihez, illetve ahhoz, hogy lengyel támogatással Fehéroroszországnak és Moldovának is szorosabb kapcsolatai épüljenek ki az unióval.
A lengyel–német kétoldalú gazdasági kapcsolatok ma már szinte önjárók, és alapvetően kiegyensúlyozottak. A Lengyel Információs és Beruházási Ügynökség (PAIIZ) tanulmánya szerint a lengyel–német kereskedelemben a rendszerváltozást követő 15 év során Németország összességében ugyan 20,16 milliárd euró értékű kereskedelmi többletre tett szert, ezt azonban a lengyel szolgáltatásexport és a német közvetlen tőkebefektetés gyakorlatilag kiegyenlítette, a mérleg mindössze 100 millió euró Berlin javára. A több mint 10 milliárd eurós német FDI és a 35 milliárd eurót meghaladó kereskedelmi forgalom Németországot Lengyelország legfontosabb gazdasági partnerévé teszi. (Ugyanakkor Németországnak Lengyelország a 12. kereskedelmi partnere.)
A hosszú távú együttműködés egyik fontos témája lehet a Berlin–Varsó–Minszk–Moszkva vasúti közlekedési folyosó, illetve az áruszállításra egy négyoldalú cég létrehozása. Alsó-Sziléziában – Wroczlaw térségében – a német jelenlét egyre erőteljesebb. Ígéretes együttműködés alakul ki Szczecin térségében is, Északnyugat-Lengyelországban, amelynek révén Pomerzse és a német Meklenburg-Elő-Pomeránia tartomány regionális fejlesztéseit összehangolják. A lengyel–német gazdasági kapcsolatok területi diverzifikálására annál is inkább nagy szükség lenne, mivel a német tőke közel 60 százaléka a közép-lengyelországi Mazowieckie vajdaságban és Varsóban koncentrálódik.
