Vajon mi fontosabb a kormánynak?
Bár korábban a kormányfő a tömeges privatizáció lezárásáról beszélt, a kormány tarsolyában még vannak nagy értékű pakettek. Igaz, az FHB-papírok eladása nincs napirenden, ám a Budapest Airport Rt. magánosításából a hírek szerint 400 milliárd forintnyi bevétele keletkezhet az ÁPV Rt.-nek, a Mol állami kézben lévő, jelenlegi árfolyamon számolva 270 milliárdos piaci értékű részvénycsomagjának több lépcsőben való értékesítéséről pedig tegnap határozott a kabinet (cikkünk a 13. oldalon). Normál esetben az így keletkező bevételt a kormányzat az államadósság növekedésének mérséklésére, azaz a költségvetési hiány finanszírozására szokta fordítani. Ha a napirenden levő két esetben e gyakorlatot követné a kabinet (s ha az olajcégben levő állami pakettből a Mol a neki felajánlott rész 30 százalékát az idén, a fennmaradó hányadot 2006 közepén hívná le), számításaink szerint mintegy 27 milliárd forinttal csökkenne az adósságszolgálat kamatkiadása. Az államadósság is mérséklődne: a 2006 végére prognosztizált 14 ezer milliárd feletti összeget 600 milliárdnyival vinné lejjebb.
A jelek azonban arra utalnak, hogy a kormány inkább a pénzforgalmi költségvetési egyenleg javítására kívánja felhasználni a BA eladásából befolyó tétel nagy részét. Noha a pénzforgalmi módszertan szerint nem lehet feltüntetni a privatizációs bevételt hiánycsökkentő tételként, a repülőtér magánosításának bizonyos hányadát mégis egyenlegjavító összegként kívánja elszámolni a kabinet. Ennek magyarázata: ugyan az uniós vállalások megítélése szempontjából meghatározó mutatót, az eredményszemléletű deficitcélt jócskán elvétik, a kormány a kommunikációjában a pénzforgalmi tervezett hiány teljesítését hangsúlyozza. Erre az adhat számára lehetőséget, hogy más, nem privatizációs jogcímen kerülhet az ÁPV Rt.-hez a kérdéses nagyságú, szakértők szerint akár 300 milliárdot is meghaladó összeg.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy még nem látható, mikor juthat hozzá az ÁPV a pénzhez. Korábban úgy számoltak, hogy az év végéig lezárulhat a tranzakció, ám a 2006. évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott és a parlament által megszavazott egyik módosító alapján elképzelhető, hogy csak jövőre utal a nyertes pályázó. Ezért megteremtették a lehetőséget, hogy az állam ne az eredetileg tervezett időpontban, még az idén vállaljon át 178 milliárd forintot a Nemzeti Autópálya Rt. adósságállományából, hanem csak jövőre.
A forgatókönyv vélhetően a következő lehet: ha az idén befolyik a repülőtér értékesítéséből a pénz, akkor év végéig az állam átvállalja az említett tételt az NA-tól, és még így is teljesül a pénzforgalmi hiánycél. Ha csak 2006-ban történik meg a privatizáció pénzügyi zárása, akkor az adósságátvállalásra is jövőre kerül sor. Ekkor is meglesz a 2005. évi pénzforgalmi deficitcél, ráadásul a jövő évi egyenlegben a két tranzakció „kioltja” egymást.
Valószínűtlen, hogy Magyarország az eurót 2010-re bevezetheti – véli a Goldman Sachs vezető nemzetközi befektetési bank az MTI-Eco tudósítása szerint. Magyarország semeddig sem jutott el az államháztartási deficitnek a maastrichti kritériumrendszer szerinti teljesítésében, függetlenül attól, hogy beszámítják, avagy sem a deficitbe a nyugdíjrendszer hiányát. A 2006-os deficit jelentősen nagyobb lesz, mint amit a kormány megcélzott. A piacok igen borúlátók a kormány fiskális céljainak elérhetőségét illetően; úgy látják, hogy a mostani kabinet számára politikailag lehetetlen feladat 2008-ra a deficitet a GDP 3 százalékára leszorítani, tekintettel a jövő évi választásokra.
