Homály az ukrán gáz körül

Ukrajna 41 milliárd köbméter türkmén, 15 milliárd köbméter kazah és üzbég gázt vár 55 dollár körüli átlagáron. Az ország maga is termel évi húszmilliárd köbmétert, s az elmúlt években még exportált is. Saját felhasználása évi 75 milliárd köbméter. A svájci bejegyzésű Roszukrenergóval 15 milliárd köbméter orosz gázra szerződött január 4-én az ukrán miniszterelnök. A szerdai parlamenti bizalmatlansági szavazást elveszítő Jurij Jehanurov kényszerűségből azonban belement az ezer köbméterenkénti 230 dolláros árba, az előző évi bő négyszeresébe. Akkor ugyanis Ukrajna már negyedik napja nem kapott oroszt gázt, nem lévén érvényes szerződése 2006-ra.

Az ukrán elhatározás szépséghibája, hogy a Roszukrenergo is Gazprom-érdekeltség – fele-fele arányban osztozik rajta a Gazprombank és az osztrák Raiffeisen Zentralbank mögött álló, névtelenségbe burkolózó befektetői kör –, így az ukránok a közép-ázsiai gázhoz is a Roszukrenergón, fizikailag pedig Oroszországon áthaladó vezetéken juthatnak. A helyzetet színezi, hogy akkor is Ukrajnán át érkezne Európába az orosz gáz egy része, ha keleti szomszédunk nem vásárolna orosz gázt. Elvben persze egyszerű tranzitról lenne szó. Pillanatnyilag azonban úgy tűnik, semmi sem változik. Az ukrán miniszterelnök hangsúlyozta, a végsőkig elmegy a megkötött szerződés betartása érdekében, tegnap délután pedig Juscsenko ukrán elnök jelentette ki, hogy országa a napokban megkötött szerződés szerint vásárolja az orosz gázt.

Az ukrán kormány keddi menesztése rizikós tényező, ám hatása az ország gazdaságára várhatóan jelentéktelen lesz – vélik ukrajnai bankárok, akik elhibázottnak tartják a parlament döntését. A lehetséges kedvezőtlen hatások között említik a hrivnya dollárhoz viszonyított árfolyamának esetleges csekély mértékű esését a készpénzpiacon, ez azonban várhatóan semmilyen hatást nem gyakorol a nemzeti valuta hivatalos árfolyamára.