Ismét repülőtérpénz, megint élénk vita

Ismét éles vita bontakozott ki a politikai pártok képviselői között a Budapest Airport Rt. magánkézbe adásából származó összeg felhasználásáról a parlament pénzügyi és költségvetési bizottságának tegnapi ülésén. A nyertes pályázó 464,5 milliárd forintot fizetett ki a 75 százalék mínusz 1 szavazati jogot megtestesítő részvénycsomagért, a 75 éves vagyonkezelői jogért és az ingóságokért. Ebből 60 milliárd az ÁPV Rt. privatizációs tartalékát növelte, ám a fennmaradó 404,5 milliárdot költségvetési bevételként számolt el a kormány.

Ez utóbbit adósságtörlesztésre fordította a kabinet, ennek eredményeként 24 milliárd forint kamatkiadástól mentesül az idén a büdzsé – hangsúlyozta Veres János pénzügyminiszter. A szaktárca napokban tartott sajtótájékoztatóján közölt információk azt támasztják alá, hogy látszólag jogosan állítja a kormányzat, miszerint hitelek előtörlesztésére és államkötvények visszavásárlására fordította a kérdéses 400 milliárd feletti összeg felét, másik feléből pedig a Nemzeti Autópálya Zrt.-től átvállalt kölcsönök visszafizetése történt, ám lényegében folyó kiadások finanszírozására költötték az előbbi tételt. Mint azt hétfőn megírtuk: az OTP Bank elemzése rávilágít, hogy az előreláthatóan túlszaladó kiadásokat kötvénykibocsátásból finanszírozták, év végén pedig ezeket az állampapírokat vásárolták vissza (a legnagyobb összeget a 192,1 milliárdnyi jenhitel előtörlesztése jelentette).

A költségvetés a jegybanknál váltotta át a reptéreladásból származó 1,8 milliárd euró bevételt, s így az MNB devizatartaléka 2005 végére 15,7 milliárd euróra nőtt – mondta Auth Henrik, a jegybank alelnöke a bizottság ülésén. Megjegyezte: a büdzsé nemcsak a pénzügyminiszter által említett 404 milliárd forint egyszeri bevételhez jutott, hanem további 80 milliárdhoz is a Mol Rt.-től, azaz december végén a két rendkívüli tétel nélkül az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1450 milliárd forintnál nagyobb lett volna. Mivel az MNB piaci értéken kénytelen visszavásárolni a japán hitelt, így annak értéke nem 192,1 milliárd forint, hanem annál 15 milliárddal több, így értelemszerűen a pénzügyminiszter által közölt 24,2 milliárd forintos kamatmegtakarításból is le kell vonni ezt az összeget – fejtette ki Auth, megjegyezve, hogy a jegybank hosszú futamidejű forintkötvények törlesztésére tett javaslatot. (BR)