Költségvetés - korántsem olyan kedvező a kép, mint a PM állítja

Korántsem olyan kedvező kép rajzolódik ki a költségvetésről, mint amilyent a pénzügyi kormányzat az éves hiány alakulásáról nemrég tartott sajtótájékoztatóján festett – mutatnak rá egybehangzóan lapunk által megkérdezett elemzők. Mint ismert, a nyilvánosságra hozott adatok szerint 2005-ben a pénzforgalmi deficit 40 milliárd forinttal kisebb lett az 1023 milliárdos törvényi előirányzatnál, amelyben nagy szerepet játszott két decemberi tétel: a BA eladásából származó összegből 404 milliárdot költségvetési bevételként számoltak el, s a Mol Rt. 80 milliárdot utalt a büdzsébe.
Bár a Pénzügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a rendkívüli bevételekből 200 milliárdot hitelátvállalásra fordítottak, a fennmaradó összegből pedig egyszeri kiadásokat, illetve adósságtörlesztést fedeztek, lényegében a vagyonértékesítésből származó bevétel nagyobb részét folyó kiadások finanszírozására használták – hívja fel a figyelmet Gárgyán Eszter. Az OTP Bank elemzője kifejti: év közben az előreláthatólag elszaladó kiadásokra kötvénykibocsátásból teremtettek forrást, most pedig a repülőtér ellenértékéből 210 milliárdot államkötvények visszavásárlására és jenben fennálló hiteltartozás előtörlesztésére fordítottak. Így látszólag jogosan állítja a PM, hogy a privatizációs bevételt adósságtörlesztésre fordította, ám gyakorlatilag folyó kiadásokat finanszíroztak belőle – magyarázza Gárgyán. Csak remélni lehet, hogy a kiugróan magas bevétel felhasználásával 2006 első néhány hónapjára eső extra nagy kiadások miatti kockázatokat is csökkentették – egészíti ki Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője.
Nem volt meglepő, hogy végül is ezekkel a műveletekkel sikerült 40 milliárddal kisebb éves pénzforgalmi hiányt bejelenteni, mivel ez kommunikációs szempontból mindenféleképpen jól jött a szaktárcának, habár az így számított egyenlegnek közgazdasági tartalma nincs – emeli ki Forián. Az euró bevezetése és az uniós összevetés szempontjából mérvadó mutató, az eredményszemléletű deficit ugyanis jócskán roszszabbul alakulhatott az eredetileg kitűzötthöz képest, hiszen a kormány ősszel az így számított hiánycélt a GDP 4,7 százalékáról 7,4 százalékára emelte. Barcza György, az ING Bank vezető elemzője ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: tankönyvbe illő példa lehetne Magyarország, mivel kevés állam képes arra, hogy a kommunikáció érezhető segítségével több éven keresztül 7 százalék körüli hiányt tartson fenn és menedzseljen. Azt sem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy ebből esetleg rossz gazdaságpolitikai döntések születhetnek – teszi hozzá.
Az eredményszemléletű deficitszámot illetően még mindignagy a bizonytalanság a nehezen átlátható folyamatok miatt. A tárca kitart a módosított cél teljesülésére vonatkozó ígérete mellett. Foriánnal egyetemben Samu János, a Concorde Értékpapír Rt. makroelemzője is úgy látja, megvan a kockázata annak, hogy nagyobb szám szerepel végleges deficitként. Igazodási pont lehet március, amikor hazánk megküldi Brüsszelnek az előzetes adatot, rá néhány napra pedig az Eurostat közzéteszi első adatközlésében a hiány mértékét. Pontosabb számot a szeptemberi második adatközlésben kaphatunk, a végleges deficitre pedig csak 2007-ben derül fény.

Az államháztartás tavalyi 984 milliárd forintos pénzforgalmi hiánya valószínűvé teszi, hogy az eredményszemléletű, uniós norma szerinti deficit a GDP 6,1 százalékánál kisebb lesz – mondta Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Itt figyelembe kell venni az önkormányzatok bevételi és kiadási mérlegét, a nyugdíjreform korrekcióját és az úgynevezett ESA-hidat is, azaz a két statisztikai módszer egymáshoz igazítását – rögzítette. Az önkormányzatok gazdálkodásának egyenlege, a jelenlegi számítások szerint ez 0,2 százalékkal növeli a hiányt, a nyugdíjreform miatt figyelembe vehető korrekció csak 1,3 százalékkal csökkenti. A PM számítása szerint az egyenleget 2,8 százalékkal rontják azok a tételek, amelyeket az ESA ’95 szerint figyelembe kell venni. A BA-ból befolyt összegnek csak töredékét lehet figyelembe venni, ám el kell számolni azon autópálya-építésre fordított kiadásokat, amelyeket az Eurostat nem fogadott el PPP-konstrukciónak. Az ESA-elszámolás kedvezőtlen lehet a Gripen-szerződésnél is, mivel a gépbeszerzéshez kapcsolódó lízingdíjat esetleg 2006–2007-ben kell kiadásként figyelembe venni, noha valójában azt hosszú időn keresztül fizetjük – mondta. (MTI-Eco)