London is a szőnyeg szélére áll
Elsőként Nagy-Britannia ellen javasolja majd az eurózónán kívüli régi tagállamok közül a túlzottdeficit-eljárás megindítását az Európai Bizottság szerdán. London az idén az egymást követő negyedik évben nem tudja majd teljesíteni a GDP-arányos államadósságra előírt háromszázalékos maximumot, s ezt Brüsszel immár nem tekinti ideiglenes jelenségnek (mint eddig). A britek esetében azonban az eljárás elméletileg sem vezethet pénzbüntetés kiszabásához, hiszen az ország nem tagja az euróövezetnek. Gordon Brown pénzügyminisztert egyelőre az a kellemetlenség sem éri, hogy Brüsszel ajánlásokat fogalmaz meg a követendő fiskális politikára nézve, erre csak később kerülhet sor. A bizottság most annak kimondására kéri majd a pénzügyminiszterek tanácsát, hogy Nagy-Britannia államháztartási deficitje túlzottan nagy, s már a 2006 márciusától kezdődő pénzügyi évben három százalék alá kellene szorítani (vagyis egy esztendővel korábban, mint azt a londoni kormány tervezi).
Szerdán egyébként a magyar konvergenciaprogramot is értékeli az Európai Bizottság. Budapesttel szemben már jóval előrébb tart a túlzottdeficit-eljárás, de konkrét ajánlásokat még hazánkkal szemben sem fogalmaz meg most Brüsszel. Erre is sor kerül azonban még január folyamán. Jelenleg egyébként hazánkkal együtt 12 tagállammal szemben zajlik túlzottdeficit-eljárás. A legsúlyosabb helyzetben Görögország van, amely – mint a tavalyi adatmódosítás nyomán kiderült – az elmúlt 17 évben egyszer sem tudta 3 százalék alá szorítani államháztartási hiányát. Csehország hiánya utoljára 1997-ben volt 3 százalék alatt, Magyarországé 2000-ben 3 százalék volt, azóta mindig e felett, Francia- és Németország pedig 2002 óta téved minden egyes évben a tilosba. Míg azonban az új tagoknak csak 2004-től kellene a 3 százalékos plafon alatt maradniuk, a régieknek már 1997 óta. (VG)
