Pénznyelő gép az iraki háború
Lawrence Lindsey, George Bush elnök gazdasági tanácsadója az iraki háború előtt távozni kényszerült, mivel azt állította, a küszöbönálló konfliktus akár 200 milliárd dollárjába is kerülhet a washingtoni kincstárnak. A hivatalos változat mindössze 50-60 milliárd dollárból indult ki; ehhez képest mostanáig 251 milliárd dollárt fordítottak a hadjáratra – összegzi a Financial Times.
Linda Bilmes harvardi közgazdász és a Nobel-díjas Joseph Stiglitz most kiadott tanulmánya szerint a számla végösszege ennél egy nagyságrenddel magasabb lesz. A szakértők két forgatókönyvet vázolnak: az egyik szerint az idén visszavonják az amerikai csapatok nagy részét, és további öt évig tartanak fenn kisebb létszámú jelenlétet Irakban. A másik változat szerint csak 2015-ben távozik az utolsó katona az arab országból.
Az időtartamtól függően 500– 930 milliárd dollárnyi kiadással kell számolnia Washingtonnak az eddigieken felül; ebbe a közvetlen hadi kiadások mellett a veteránok és a rokkantak ellátása, az általános védelmi kiadások megugrása és az államadósság megnövekedett kamatterhei egyaránt benne vannak. A borúlátóbb forgatókönyvben szereplő 1184 milliárd dolláros végösszeg nagyjából anynyi, mint Magyarország tízévi GDP-je.
Bilmes és Stiglitz szerint nemcsak az amerikai államháztartást, hanem a gazdaság egészét is súlyosan megterheli az iraki háború. A behívott tartalékosok kevesebbet keresnek, mint amennyit civilként kapnának (ráadásul azt nagyrészt nem otthon költik el), és a sebesültek, rokkantak ellátása szintén hatalmas terhet ró a társadalomra. A háború miatt megemelkedett olajárak ugyancsak minden gazdasági szereplőt érintenek: minden ötdollárnyi áremelkedés éves szinten 25 milliárd dollárral terheli meg az amerikai gazdaságot. Mindezek következtében az iraki háború közvetlen és közvetett költségei 2015-ig elérhetik az 1854 milliárd dollárt.
